A szív- és érrendszeri betegségek napjaink egyik vezető halálokának számítanak, amelyek világszerte közel minden harmadik haláleset hátterében állnak. Európában még rosszabb a helyzet, ahol az összes halálozás mintegy feléért ez a betegségcsoport felelős, hazánkban pedig első a halálozási okok statisztikájában.
Az elmúlt évek során számos olyan, nagy betegszámú klinikai vizsgálat eredménye látott napvilágot, amelyek a szív- és érrendszeri betegségek lehetséges terápiás eljárásait kutatták, illetve kutatják.
Az albinizmus a melanin nevű festékanyag képződésének veleszületett zavara, mely csökkent vagy hiányzó pigmentációban nyilvánul meg. A melanin fontos szerepet játszik a szervezetet érő különböző sugárhatások kivédésében, leginkább az UV-sugarak elleni védelemben, ezért az albinizmus esetén a megfelelő életmód csak a szükséges óvintézkedések mellett biztosítható. Nem túl gyakori genetikai betegség (húszezer újszülöttre jut egy albínó).
Minél inkább megnő az ember testtömege, annál több - sok esetben igen súlyos következménnyel járó - betegséggel találhatja magát szemben. Ilyenek például a magas vérnyomás, a vérzsír-szint kóros átrendeződése, koszorúér betegség, stroke, és a cukorbetegség is. Ha a testsúly a normális érték fölé emelkedik az csökkenti az inzulinérzékenységet ugyanis a szervezetben található nagy mennyiségű zsírszövet érzéketlenné teszi szervezetét az inzulinnal szemben, így a cukor mivel nem tud belépni a sejtekbe a vérben marad, így magasabb lesz a vércukorszint. A megemelkedett vércukorszint számos negatív következménnyel jár, tovább rontva az Ön állapotát.
A tejfogak áttörésének folyamatát nevezzük fogzásnak. Az első tejfogak általában 5 és 8 hónapos kor között bújnak ki. Először általában az alsó középső metszőfogak jelennek meg, majd ezeket követi a felső szélső metszőfog, az alsó szélső metszőfog, az első őrlőfogak, a szemfogak és végül a hátsó őrlők. Vannak gyerekek, akiknek nem okoz problémát a fogzás, ám vannak olyanok, akiknél panasszal jár a fogacskák kibújása. Ilyen tünet például a hőemelkedés, nyugtalanság, fokozott nyáladzás, alvási problémák, enyhe hasmenés, étvágytalanság. A fogzás tüneteit enyhíthetjük szájba vehető hideg, kemény tárgyakkal. Legegyszerűbb a hűtőbe tehető rágóka, hideg kiskanál.
Homeopatiás szer alkalmazása esetén, a szer kiválasztásában segít a tünetek pontos megfigyelése.
„A prosztatarák-szűrés 20%-kal csökkenti a halálesetek számát" - állapítja meg a világ legnagyobb prosztatatrák-szűréssel foglalkozó tanulmánya (ERSPC), amely első alkalommal szolgál meggyőző, független szakértők által hitelesített bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy a szűrés igen sok férfit menthet meg a gyakran halálhoz vezető betegség legsúlyosabb következményétől.
Nem véletlen tehát, hogy a Magyar Urológusok Társasága által az ötödik alkalommal megszervezésre kerülő Prosztata Napokon a prosztata specifikus antigén (PSA) mérésé lesz a főszerep. A PSA-nak a vérben jelenlévő mennyiségéből az urológusok - az egyéb vizsgálatokkal összevetve - következtetni tudnak a dülmirigy rosszindulatú elváltozására. Ha ezt a rákfajtát korai stádiumában diagnosztizálják - ezt igazolja a 19 éven át, 162 ezer 55-69 közötti, európai férfi bevonásával megtörtént ERSPC is - a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
A magyar urológus társadalomnak az ebben a témában kifejtett felvilágosító munkája az elmúlt években meghozta az eredményét, hiszen a prosztatabetegségek és különösen a prosztatarák által leginkább veszélyeztetett, 45 fölötti korosztályból sokan várják, keresik a szeptember közepén már hagyományosnak mondható prosztata napi programokat, szűrési lehetőségeket. A nagy érdeklődésre való tekintettel idén „Prosztata Hétté" bővül a rendezvénysorozat. 13 megyeszékhely központi kórházaiban szerveznek szűrést az urológusok a szeptember 14-vel kezdődő héten. A tavalyi egy helyszínnel ellentétben Budapesten idén nyolc kórház urológia osztályain várják a jelentkezőket. (Bajcsy-Zsilinszky, Budai Irgalmasrendi, Dél-pesti, Péterfy S. utcai, Szent István, Szent János, Uzsoki Kórház illetve SOTE Urológia Klinka)
Homeopatia I.
A homeopatia rendszerbe foglalása és elterjesztése Samuel Hahnemann német orvos nevéhez fűződik. A gyógymód lényege „a hasonló hasonlót gyógyít" elv („similia similibus curantur"). Ez azt jelenti, hogy a betegséget olyan szerrel gyógyítják, ami egészséges emberen a betegséghez hasonló tüneteket vált ki. Például a túl sok kávé fogyasztása egészséges emberben izgatottságot, nyugtalanságot, pulzusszám emelkedést, stb. vált ki. Ehhez hasonló tüneteket okoz a lámpaláz, a vizsgadrukk, ilyen esetekben alkalmazható a feketekávéból készült, Coffea nevű homeopatiás szer.
A HealthDay News című folyóirat 2010 januárjában megjelent cikke szerint igen. A Brigham and Women's Hospital kutatói arra az eredményre jutottak, hogy amennyiben egy oltóanyagot a bőrön ejtett kis karcolásokkal juttatnak be a szervezetbe, az erősebb immunválaszt eredményez, mint a hagyományos injekció. Ráadásul állításuk szerint, azonos hatás eléréséhez a karcolásos módszerrel 100-ad annyi oltóanyagra van szükség. Felfedezésük nem újkeletű. 1796-ban egy angol vidéki orvos, Edward Jenner figyelt fel először arra, hogy tehénhimlő vírust a bőrre karcolva védettség alakul ki a halálos fekete himlő ellen. A technikát vakcinációnak nevezte el, a „vaccinia „ szó után, amely nem más, mint a tehénhimlő latin neve.