Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

3.0 Beta

napozsAz utóbbi években a D-vitamin egy teljesen új megvilágításba került a tudomány színpadán. Jól tudjuk, hogy a D-vitamin befolyásolja a szervezet kalcium- és foszfor-anyagcseréjét, és ezáltal szerepet játszik a csontok és a fogak épségének megőrzésében, ám a legújabb vizsgálatok szerint a D-vitamin HIÁNYA több autoimmun, valamint daganatos (tumoros) megbetegedés kialakulásához is hozzájárul, és növeli a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek kockázatát.

 

A D-vitamin termelődése a szervezetben

 

A szervezet D-vitamin szükségletének legnagyobb része a bőrben napfény hatására szintetizálódik, az itt képződött előanyag a májba jut majd innen a vesébe, és minden lépésnél kémiai átalakuláson megy keresztül, míg végül a vesében alakul ki az aktív, funkcióképes vitamin. A D-vitamin az ásványi anyagcsere fontos tényezője, amely a kalcium- és foszfor-anyagcsere szabályozásában központi szerepet játszik. Serkenti a kalcium csontokba való beépülését és a tápcsatornából történő felszívódását, továbbá csökkenti a foszfát vizelettel való kiürülését. A bőr D-vitamin termelését befolyásolja a bőr pigmentáltsága, öregedése és a fényvédő eszközök használata. A sötétebb bőrű populációk jobban hajlamosak a D-vitaminhiány kialakulására, ami valószínűleg azért van, mert a bőrük több festékanyagot tartalmaz, ami elnyeli a vitaminszintézis szempontjából fontos UVB sugárzást.

A D-vitamin és az immunrendszer kapcsolata

 

Az utóbbi évek felfedezései során kiderült, hogy a D-vitamin nélkülözhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez: a D-vitamin ellátottság és bizonyos autoimmun betegségek (pl. pikkelysömör, rheumatoid arthritis, gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn betegség és a colitis ulcerosa) előfordulási gyakorisága kapcsolatba hozható egymással. Például az újszülöttek D- vitamin hiánya növeli az I-es típusú diabetes kialakulásának valószínűségét, és a sclerosis multiplex állatkísérletes modelljében a D-vitamin pótlás megelőzte a betegség kialakulását, sőt a már kialakult kórkép javulását eredményezte.

A D-vitamin tumorellenes és kardiovaszkuláris hatásai

 

A közelmúltban számos tanulmány vizsgálta a D-vitamin ellátottság és a rákos megbetegedések kapcsolatát. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a vastagbél-, emlő-, prosztata-, és petefészektumorokkal szemben a D-vitaminnak védő szerepet tulajdonítunk, sőt a prosztatarák esetében a D-vitamin érzékenyíti a daganatsejteket a kemoterápiás kezeléssel szemben.

Ismert, hogy az egyenlítőtől távolodva fokozatosan nő a magas vérnyomás és más kardiovaszkuláris betegségek előfordulási gyakorisága, illetve, hogy a alacsony vér D-vitamin szintekhez magasabb vérnyomás értékek társulnak.

Mennyi D-vitaminra van szükségünk?

 

Általánosságban D-vitamin hiányra hajlamosíthat a gyermekkor, a terhesség, a szoptatás, földrajzi tényezők, idős kor, a fokozottan pigmentált bőr, a napozási szokások, a túlzott fényvédő használata és a vallási előírásoknak megfelelő ruhaviselet (pl. csador). A szakértők napi 2000 NE feletti bevitelt látnák szükségesnek a megfelelő D-vitamin ellátottság eléréséhez. A ruházkodási szokásokat is figyelembe véve áprilistól szeptemberig napi fél óra szabadban tartózkodás elegendő napi 1000 NE (nemzeti egység) D-vitamin képződéséhez. A napozás során a bőr D-vitamin szintetizáló képessége rövid idő alatt eléri a maximumát, és a további UV sugárzás hatására a képződött előanyagok lebomlása következik be, emiatt nem lehetséges intoxikáció. Látható, hogy hosszabb idejű napozással nem termelődik nagyobb mennyiségű D-vitamin a bőrben, viszont nő a rosszindulatú bőrdaganat kialakulásának valószínűsége. Ez azt jelenti, hogy a napozás mértékének fokozásával aránytalanul nő a daganatképződés rizikója, miközben a D-vitamin ellátottság már nem fokozódik. A szoláriumozás azért nem hatékony a D-vitamin képződésben, mert az főként a barnulásért felelős UVA sugarakat bocsát ki, a vitamin képződésért pedig az UVB sugárzás felelős. A téli hónapokban a vitamin szájon át történő pótlása ajánlott: szedhetünk étrend kiegészítőket, de a lazac, tonhal, tőkehal, halmáj, halolaj és a tojássárgája is nagy mennyiségben tartalmaz D-vitamint.

Forrás: Új szerepben a D-vitamin - DEOEC Bőr- és Nemikórtani Klinika

Belépés

Látogatók

Oldalainkat 187 vendég és 0 tag böngészi