Szívinfarktus, szív és érrendszeri betegségek
Az elmúlt év során meghatározó előrelépések történtek az orvostudományban, a szív- és érrendszeri betegségek kezelése területén. Ezek az eredmények nemcsak az orvosok elismerését váltották ki világszerte, hanem újabb reményt jelentenek betegek millióinak, akik e gyakori betegségek valamelyikében szenvednek.
A szív- és érrendszeri betegségek napjaink egyik vezető halálokának számítanak, amelyek világszerte közel minden harmadik haláleset hátterében állnak. Európában még rosszabb a helyzet, ahol az összes halálozás mintegy feléért ez a betegségcsoport felelős, hazánkban pedig első a halálozási okok statisztikájában.
Az elmúlt évek során számos olyan, nagy betegszámú klinikai vizsgálat eredménye látott napvilágot, amelyek a szív- és érrendszeri betegségek lehetséges terápiás eljárásait kutatták, illetve kutatják.
Az Európai Bizottság jóváhagyott egy új terápiás lehetőséget, hatóanyag szerint a telmisartan-t (angiotenzin receptor antagonista), mely csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek miatt bekövetkező megbetegedés kockázatát a magas kardiovaszkuláris kockázatú betegeknél. A különböző szív- és érrendszeri-, valamint II-es típusú cukorbetegségben (NIDDM) szenvedő betegek magas kardiovaszkuláris kockázatának csökkentésére alkalmas vérnyomáscsökkentő szer jelentős mérföldkőnek számít a gyógyszerkutatásban.
Az idült, azaz a nehezen vagy nem gyógyuló (gyógyhajlamot 6 hónapon túl sem mutató) lábszár sebek a lakosság 2-4%-ánál fordulnak elő. A leggyakoribb kiváltó ok (kb. 75%) a krónikus (azaz idült) vénás elégtelenség. A krónikus seb kialakulása összetett patológiai folyamat , ezért a sikeres kezelés alapfeltétele, hogy a kezelő csoport ismerje a vénás seb kialakulásának okait, és annak megfelelően kezelje. A beteg kezelése így több szakmát érint, ezért a sikeres kezeléshez a szakmák közötti együtt működés szükséges. 
A szexualitás
A legtöbb embernek a „szexuális aktivitás” a nemi közösülést jelenti. Ugyanakkor, a nemi élet ennél lényegesen több, hiszen partnere iránti érdeklődését sok egyéb módon is kifejezheti. Lehet, hogy például csak a közelében akarja tudni házastársát, partnerét, élettársát. A szexuális érintkezés kapcsán számos normális élettani változás következik be.
Szívinfarktusnak a szívizom vérellátási zavara következtében kialakult szívizomelhalást nevezzük. A szívinfarktus a koszorúér betegség legsúlyosabb formája, mindenki által rettegett, nem ritkán az életet veszélyeztető súlyos betegség, mely világszerte a leggyakoribb halálokok közé tartozik.
Ezen cikk a szívinfartus legfontosabb rizikófaktorait taglalja: magas vérnyomás (hipertónia), örökletes tényezők, stressz, mozgásszegény életmód, magas koleszterinszint, elhízás (obezitás), cukorbetegség (diabétesz mellitusz), és a dohányzás.
A magas halálozás mellett a szívinfarktus jelentősen csökkenti a betegek életminőségét és növeli a rokkantak számát. Célunk, hogy rövid tájékoztatást adjon a szívinfarktusról, annak kialakulását elősegítő kockázati tényezőkről, a tünetekről, a felismerés és kezelés lehetőségeiről, valamint azokról a legfontosabb teendőkről, amelyek betartásával elkerülhetővé válik az első infarktus elszenvedését követően, egy újabb szívroham kialakulása.
A Kardiológiai Világszövetség (World Heart Federation) kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját. A Világszövetség magyar tagjai - a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány - az első évtől kezdve csatlakoztak a felhíváshoz.Ebben az évben 2009. szeptember 27.-én kerül sor a rendezvényre Budapesten és az ország több városában, így Debrecenben is.
Városunkban a DEOEC Kardiológiai Klinika és az Egészségügyi Járóbeteg Központ Kardiológiai Intézete együttes szakmai irányítása mellett, a városi önkormányzat, számos cég és civil szervezet támogatásával, várhatóan nagy érdeklődés mellett kerül sor az esemény megrendezésére.
Az elmúlt 30 évben figyeltek fel arra-különösen az interkontinentális légi utazás elterjedése kapcsán-, hogy a hosszú utazások során az utasoknál mélyvénás trombózis alakulhat ki, amely akár halálos kimenetelű tüdőembóliát okozhat.A tartós ülő helyzet és a mélyvénás trombózis kialakulás között kapcsolatra már a II. világháború alatt London bombázása kapcsán felfigyeltek (a légiriadók során a londoniak tartósan, ülő helyzetben szorongtak a metró alagútjaiban), majd egy évtizeddel később Homans elsőként talált összefüggést egy 15 órás repülőút és a mélyvénás trombózis között.
Belépés
Látogatók
Oldalainkat 219 vendég és 0 tag böngészi
E- Paciens Kalkulátorok
Testtömeg index
Terhességi kor
Élelmiszer adalék keresőRovatszerkesztők:
Dr. Szomják Edit
belgyógyász, angiológus
Dr. Végh Judit
belgyógyász, kardiológus
