Az emberek nagy részében talán indokolatlan félelmek élnek a gombák fogyasztásával kapcsolatban, ennek ellenére évről évre mégis tragikus végű gombamérgezésekről értesülhetünk.
A gombák, a növényekhez hasonlóan számos, különféle, erős biológia aktivitású vegyületet tartalmaznak, ezek egy része az emberi szervezetre mérgező (toxikus) de vannak köztük gyógyhatású vegyületek is. A köztudattal ellentétben a kalapos gombáknak mindössze 3%-a mérgező, ami kevesebb mint a mérgező növények aránya. Gombamérgezések esetén a halálesetek 90%-áért az Amanita phalloides az-az a gyilkos galóca más néven a kalapos halál, a halál angyala felelős, kezelés nélkül magas 30-90%-os, gyermekeknél 50%-os a halálozás, fokozott veszélynek a kisgyermekek, és a gombaszedők vannak kitéve.

Az érelmeszesedés alapja, hogy az erek lassan, fokozatosan befelé szűkülnek. Tulajdonképpen az érrendszer olyan megbetegedéséről van szó, amely az artériás keringés bármely területén kialakulhat. A legnagyobb veszélye, hogy sokáig tünetmentesen, „némán" zajlik a szervezetben. Panaszokat akkor okoz, ha az érszűkület utáni terület nem jut elegendő vérhez, és ezzel oxigénellátottsága romlik.

A szívnek a beleáramlott vér legalább 60 százalékát ki kellene nyomnia ahhoz, hogy a szervezet vér-, s így oxigénellátása megoldott legyen. Ha ez a teljesítmény 40% alá csökken, az oxigénigényes agyba is kevesebb vér kerül, s így annak működése is korlátozottá válik.

Bővebben... Hozzászólások (1)

Embolusnak nevezzük az olyan idegentestet (zsír, szövetdarab, magzatvíz, gombatelep, levegő stb.), mely a véráramlás útján tovasodródik. Amikor az idegentest egy nála kisebb keresztmetszetű érbe kerül, akkor ott megakad, és elzárja a vér útját. Így alakul ki az embolia.