Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

Embolusnak nevezzük az olyan idegentestet (zsír, szövetdarab, magzatvíz, gombatelep, levegő stb.), mely a véráramlás útján tovasodródik. Amikor az idegentest egy nála kisebb keresztmetszetű érbe kerül, akkor ott megakad, és elzárja a vér útját. Így alakul ki az embolia.

A tüdőartériát ellátó erek elzáródása okozza a tüdőembóliát, ami az egyik leggyakoribb szív-érrendszeri betegség.

Trombózis során valahol az érrendszerben vérrög (trombus) képződik a vér kóros alvadékonysága miatt. A vérrög kialakulásának hátterében számos betegség állhat, de okozhatja örökletes tényező is, ezért a trombózis mindig körültekintő kivizsgálás igényel. A mélyvénás trombózis és a tüdőembolia tulajdonképpen ugyanannak a betegségnek két különböző megjelenési formája. Ezeket összefoglaló néven a vénás tromboembóliának nevezzük. A tüdőembólia általában mélyvénás trombózis szövődménye. Az esetek háromnegyede mélyvénás trombózis és mintegy harmada tüdőembólia (1).

Atüdőembolia rizikófaktorai megegyeznek a mély vénás trombózis rizikófaktoraival (lásd: A mélyvénás trombózis tünetei és kezelése c. cikket).

Hajlamosító tényezők csoportosítása:

- a vér pangása: immobilizáció, bénulás, krónikus vénás pangás, kongesztív szívelégtelenség, stb.

- érfalkárosodás: baleset, törések, műtét, stb.

- véralvadási zavar: protein-C és -S-hiány, antitrombin III-hiány, a fibrin- és plazminogén rendellenességei, hiperlipidémia, fogamzásgátlók szedése stb.

- időskor, dohányzás, policitémia, homociszteinémia, daganatos betegségek.

Miközben a vérrög növekszik, fennáll annak a lehetősége, hogy belőle kisebb-nagyobb darabok leszakadjanak. A leszakadt vérrögöt (embolust) ezután a véráram tovább sodorja, egészen addig, amíg átfér az ereken. Az alsó végtagi mélyvénából a vér a szív felé áramlik. Az itt szállított vérrög bejut a szívbe (előbb a jobb pitvarba, majd a jobb kamrába), és onnan a még mindig tág lumenű tüdőartériába kerül. A tüdő fő verőere aztán kisebb erekre oszlik, míg végül a vérrög egy kis érben elakad.