Az epehólyag a hasüreg jobb oldalán, a máj alatt elhelyezkedő szervünk, amelynek feladata az epe tárolása. Az epeváladék a májban termelődik és a zsírok emésztéséhez nélkülözhetetlen. Az epehólyag daganatos megbetegedései ritkák és mivel általában későn fedezik fel a rossz kórjóslatú rákos megbetegedések közé tartozik.

A daganatok kórosan szaporodó sejtekből állnak, amelyek folyamatosan osztódnak és nem pusztulnak el. Ennek következtében az idő múlásával egyre nagyobbra nőnek és metasztázisokat, azaz áttéteket adnak más szervekbe. Ez azt jelenti, hogy az elsődleges daganattól távol is megjelennek a rákos sejtek. A metasztázisok megléte vagy hiánya alapvetően befolyásolja a betegség kimenetelét, ezért nagyon fontos, hogy a daganatokat olyan stádiumban felismerjék, amikor még nincsenek áttétek más szervekben.

Az emberi bélrendszer három nagy részre osztható: a vékonybelekre (ide tartozik a patkóbél, az éhbél és a csípőbél), a vastagbelekre (részei a vakbél, felszálló vastagbél, harántvastagbél és leszálló vastagbél illetve a szigmabél) és a végbélre. Bár a vékonybél hossza többszöröse a vastagbél hosszának, az utóbbi daganatos érintettsége mégis sokkal gyakoribb.

A vastagbélrák az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés szerte a világon.

A méhnyakrák a daganatok azon csoportjába tartozik, amelyet megfelelő módszerekkel, már nagyon korai stádiumban - úgynevezett rák megelőző, praecancerosus formában - fel lehet ismerni és így hatásosan kezelni. Ennek köszönhető, hogy a méhnyakrák okozta halálozás az elmúlt évtizedekben drámaian csökkent.