A daganatok az egyik legrettegettebb betegségcsoporthoz tartoznak, így nem csoda, ha egyre inkább a megelőzésükre irányul a figyelem. De milyen változtatásokat kell bevezetnünk a táplálkozásunkban, hogy csökkentsük e veszélyes kór kialakulásának valószínűségét? A következőkben erre a kérdésre próbálok egyszerűen megvalósítható válaszokat adni.
A helytelen táplálkozás legszembetűnőbb eredménye az elhízás. A daganatos betegek között egyre nő az elhízottak aránya és maga az elhízás bizonyítottan többféle daganat (emlő-, méh-, prosztata-, nyelőcső-, hasnyálmirigy-, veserák) kialakulásának rizikófaktora. Ezért javasolt a BMI (testtömeg index) normáltartományban tartása, amelynek értéke 18,5- 24,9 között van (számítása: a méterben megadott testmagasság négyzetével osztva a kilogrammban megadott testsúlyt, pl.: egy 175 cm magas 65 kg tömegű embernél 65/1,75x1,75=21,22 , tehát a testtömeg indexe a normáltartományba esik). Amennyiben ez az érték magasabb a megadottnál célszerű törekedni a normál testsúly elérésére. Ennek érdekében csökkenteni kell a táplálékbevitelt (elsősorban a zsiradék és cukorbevitelt) ezen kívül rendszeres mozgásra kell törekedni.
A leggyakoribb hibák a táplálkozásban, amelyek növelik az elhízás és így a rák kialakulásának veszélyét:
- Elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás
A zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása (400-800 g/nap) bizonyítottan csökkenti a szájüreg, garat, nyelőcső, tüdő, gyomor, vastagbél és végbél daganat kockázatát. Naponta javasolt 3- 5 adag friss zöldség, gyümölcs elfogyasztása.
- Kevés teljes kiőrlésű gabona- és élelmirost fogyasztás
A különböző rostok feltehetően csökkentik a vastagbél-, végbél-, mell- és hasnyálmirigy-daganat kockázatát. A napi rostszükséglet 30-40 gramm, amelyet gyümölcsökkel, zöldségekkel, teljes kiőrlésű lisztből készült termékekkel, gabonafélékkel biztosíthatunk.
- Túlzott cukor és só bevitel
- Túlzott állati, telített zsiradék használata
- Vitaminhiány
A daganat megelőzés szempontjából legfontosabbak az antioxidánsok csoportjába tartozó vitaminok. Az antioxidánsok közömbösítik a szervezetben keletkezett káros szabadgyököket így hozzájárulva testünk épségéhez és csökkentve a daganatok kialakulásának kockázatát.
A C-vitamin csökkenti a gyomor-, szájüreg-, garat-, nyelőcső-, tüdő-, hasnyálmirigy-, méhnyakrák megjelenésének kockázatát.
Az A vitamin és a karotinoidok csökkentik a tüdő-, nyelőcső-, gyomor-, vastag- és végbél-, mell- és méhnyakrák létrejöttének kockázatát.
Az E-vitamin csökkenti a tüdő- és a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.
A szükséges mennyiségű antioxidánst helyes táplálkozással juttathatjuk szervezetünkbe: kitűnő C-vitamin forrás a citrusfélék csoportja (pl. narancs, citrom, grapefruit), A vitamin az élénk színű gyümölcsökben és zöldségekben található ( pl. sárgabarack, sárgadinnye, sárgarépa, sütőtök, spenót) míg a dió, mogyoró, avokádó és a növényi olajok az E vitamin forrásául szolgálnak.
Ezen kívül az ételek elkészítésénél is oda kell figyelni néhány dologra: a füstölt, a nyílt lángon készült, grillezett, olajban sült vagy odaégett ételekben carcinogének képződnek, amelyek elősegíthetik a rákos elfajulás létrejöttét, ezért gyakori fogyasztásuk kerülendő. A zöldségeket, gyümölcsöket alaposan meg kell mosni fogyasztás előtt, hogy az esetleg a felszínükön lévő permetszer és műtrágya származékokat eltávolítsuk, mert ezek is rákkeltő anyagként lehetnek jelen.
Összegezve a fent leírtakat: A helytelen táplálkozás és életmód jelentős százalékban elősegítheti a különböző típusú daganatok kialakulását, ennek megfelelően egészséges táplálkozással csökkenteni lehet a rákos betegségek létrejöttének veszélyét.