Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

3.0 Beta

flzgsA fülzúgás, vagy a fülcsengés sokak életét megkeseríti, mivel visszatérő, vagy szűnni nem akaró formában jelentkezik. Csendes környezetben fokozódhat, akadályozhatja az elalvást, a koncentrálóképességet, hosszú távon depressziót is okozhat. Számos betegség tüneteként előfordulhat, figyelmeztetve arra, hogy valami nincs rendben.

 


De,hogy jobban érthető legyen a probléma először tekintsük át hallószervünk felépítését nagyon röviden.ful

Az emberi fül három részre osztható: fülkagylóból és hallójáratból álló külső fülre.  A külső fül és a középfül között a dobhártya található. Ez hártya légmenetesen zárja le a középfül levegővel telt üregét a dobüreget, ezáltal védve a fertőzésektől. A dobüreg a külső levegővel a fülkürtön keresztül érintkezik, ami a orrgarat-üregbe nyílik,két oldalról összelapított ·zárt cső. Csupán nyeléskor nyílik ki. Kiegyenlíti a dobüregben uralkodó és a légköri nyomás közötti különbséget (azaz biztosítja, hogy a dobhártya két oldalán lévő nyomás egyenlő legyen). Gyors emelkedéskor, süllyedéskor (liftben, repülőgépen) a fülünk bedugul, gyakrabban nyelve biztosítható a nyomáskiegyenlítődés. ·A dobhártya a levegő rezgéseit (a hanghullámokat) csaknem veszteség nélkül átveszi, mechanikai rezgéssé alakítja, és a rezgést a dobüregben elhelyezkedő apró hallócsontocskáknak adja át kalapács- üllő-kengyel sorrendben. A középfül dobüregből, a hallócsontocskákból és az ezeket mozgató és egyensúlyban tartó izmokból áll. A hallócsontok működésük során a rezgéseket a dobhártyáról a belső fül hártyás ablakára (ovális ablak) vezetik. Egyes izmai képesek a dobhártyát jobban megfeszíteni és a kengyel talpát az ovális alaktól elhúzni. Ha ugyanis a fület hirtelen nagy hangnyomás éri (mennydörgés, robbanás), ez az egyetlen védekezési lehetősé a belső fül érzékeny részeinek a roncsolástól való megmentésére. Kisebb hanghatásokra a kengyel dugattyúszerűen mozog, bizonyos hangnyomás értékek fölött azonban ajtószerű mozgást végez. Ez a mozgás továbbítja a hangot a belső fülbe. A belső fül sokkal bonyolultabb szerkezet. Nemcsak a hallásérzékelés, hanem az egyensúlyérzékelés szervét is tartalmazza. Ez utóbbi a koponya sziklacsontjába ágyazott, három térirányban elhelyezkedő, három félkörös ívjárat (labirintus). A hallószerv (cochlea) egy csigaszerűen megcsavarodott folyosó, mely a hallóideggel áll kapcsolatban kis szőrsejtjeinek mozgása révénátalakítja a mozgást elektromos jellé, és így adja át az információt a hallóidegrostnak. A hallóideg közvetíti az információt a hallásért -, valamint a külvilágból származó inormációk feldolgozásáért felelős agyi központokba.· A két szervet (halló és egyensúlyozó) nagyobb előtér (a tornác, vagy vestibulum) köti össze és az egész barlangrendszer egyetlen, közös folyadékkal telt egységet alkot a sziklacsontban. A labirintuson belül egy önmagában összefüggő, hártyás borítású belső labirintus helyezkedik el, amely másfajta, zselatinszerű sűrű folyadékkal van töltve, és a benne úszó apró kristályok elmozdulása szolgáltat információt az agynak a test helyzetéről.

A fülzúgás okainak lehetséges magyarázatára számos elmélet létezik. Egyes kutatások szerint a fülzúgás kiváltója a csigában (cochlea) lévő szőrsejtek fokozott működése, hiperaktivitása. Egy másik az előzőtől jóval valószínűbb ok a nagyon erős zaj, vagy mechanikai inger (robbanás) hatására a szőrsejtekben kialakult ingerület miatt létrejövő fülzúgás. Ekkor az idegpályák aktivitása hosszabb ideig tart, öngerjesztővé válik, és az aktivitás akkor is megmarad, amikor a kiváltó ok (külső zajforrás) megszűnik, a fülzúgás állandósul. De a hallóideg vagy az agyi központoknál lévő idegi kapcsolatok (szinapszisok) károsodása is állhat a hátterében.

A fülzúgás lehet objektív és szubjektív.


 EarExam_200Objektív ritkábban fordul elő. Ekkor a vizsgáló orvos eszközök által például sztetoszkóppal ki tudja mutatni a hanghatás okát. Ilyenkor a fej és a nyak ereinek rendellenessége (érelmeszesedés, érszűkület), vagy a középfül és a szájüreg garat felé eső izmainak fokozott aktivitása váltja ki a fülzúgást.

Szubjektív fülzúgás csak a páciens számára érzékelhető, eszközösen nem mérhető. Ez a gyakoribb típus, kiváltó okai sokfélék lehetnek: fülkürthurut, középfülgyulladás, a már említett belsőfül-károsodás, felgyülemlett fülzsír (halláscsökkenést is okoz), daganatos megbetegedések, Méniére-betegség. Többnyire azonban a hátterében nem hallórendszeri megbetegedés áll: vérszegénység, fejet ért ütés, agyrázkódás, idegrendszeri eredetű megbetegedések, szív-érrendszeri megbetegedések, anyagcserét érintő betegségek (cukorbetegség), fertőző betegségek szövődményei, gyógyszer mellékhatások, élvezeti cikkek fogyasztása (alkohol, dohányzás kávé stb.), nyak- és válltájék mozgásszervi elváltozásai, fogászati megbetegedések, feszült idegállapot, migrén.

Lehetséges kezelési módok: Gyógyszeres kezelés, digitális fülbe helyezhető készülékek, melyek a fülzúgást az általuk kibocsátott hang segítségével elfedik, TRT (Tinnitus Retraining Therapy) módszer – a digitális eszköz hatását kiegészítő tréningekkel, meditációval, hipnózissal kombinálják. Gyógynövénykészítmények, akupunktúra is hatásos lehet bizonyos esetekben.

Szerző: Zombor Judit DE-FOK III. éves hallgató

Belépés

Látogatók

Oldalainkat 163 vendég és 0 tag böngészi

Rovatszerkesztő:

Dr. Horváth Tamás
htamas

Fül- orr- gégész