Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

A hasnyálmirigy rákjai az emésztőrendszer daganatos megbetegedései között a harmadik helyet foglalják el a gyomorrák és a vastagbélrák után. Gyakrabban érinti a férfiakat és sok szövettani típusát különíthetünk el.

A hasnyálmirigy (pancreas) a hasüreg egyik nagy emésztőmirigye amelyen anatómiai felépítése alapján elkülönítünk pancreas fejet, testet és farkat.

 

A hangszalagok legsúlyosabb betegsége a rosszindulatú daganat, a rák. Sajnos az esetek igencsak döntő többségében már a kialakult betegséggel szembesülünk a gégészeti vizsgálat során, pedig gyakran a rosszindulatú daganat megjelenése előtt már látható úgynevezett rákot megelőző állapot (precancerosis). A precancerosisokban a legfontosabb, hogy intő jelek: erre a betegre oda kell figyelni, rendszeresen kontrollálni kell, ha van panasza, ha nincs, akkor is. Ugyanis a rákot megelőző állapotban már kimutatható a sejtek rossz működése, szerveződése (dysplasia). Ugyan még nem a szabályozhatalanul és korlátlanul osztódó sejttömeggel talkálkozunk (vagyis nem mi, a fül- orr- gégészek, hanem az eltávolított szövetet vizsgáló patológus), de már a kelleténél több rétegben vannak bizonyos sejtek (hyperplasia), vagy nem típusos kinézetűek (atypia), esetleg a kelleténél több szaru termelődik (hyperkeratosis), vagy akár az elfogadhatónál is több sejtosztódás látható.

A non-Hodgkin limfóma a nyirokrendszerből kiinduló daganatos megbetegedés. A non-Hodgkin limfóma akkor alakul ki, amikor egy limfocita sejt abnormálissá válik. Általában a nyirokcsomóban található B-sejtekből indul ki. Az abnormális sejt másolatot készít önmagáról és osztódni kezd. Ezek az abnormális sejtek rákos sejtek, jellemzőjük az egészséges sejtekkel szemben, hogy amikor megöregednek, nem pusztulnak el, nem vesznek részt a szervezet védekező feladataiban.

 

A daganatok olyan sejtekből épülnek fel, amelyek valamilyen okból kikerültek a szervezet szabályozórendszerei alól, így korlátlanul szaporodnak és örökéletűvé válnak. Egy kórosan burjánzó sejtcsoport jön létre. Ezzel szemben az egészséges sejtek meghatározott számú osztódás után megöregednek, majd elpusztulnak.

A daganatos betegek életében az étvágytalanság, a súlyvesztés, az alultápláltság és a kachexia gyakran jelentkező tünetek, melyek rontják a morbiditást és a mortalitást.

 

Tudnunk kell, hogy az alultápláltság nem tumorspecifikus, hiszen a betegség előrehaladott stádiumában valamennyi daganatos megbetegedés esetén előfordulhat. Az alultápláltság szervi funkciózavarokat okoz, és az általános állapot, az életminőség jelentős romlásához vezet.

A gyomorrák alattomosan támad, és sajnos legtöbbször halállal végződik a késői felismerés miatt. A betegség kialakulásához hosszú út vezet, melyre kevesen figyelnek oda. Tünetei jellemzően már a kialakult malignus állapotban jelentkeznek. Fontos ismerni a kockázati tényezőket illetve a megelőzés lehetséges módjait, mely segítséggel lehet a betegség elkerülésére vagy a korai felismerésében.

 

 

A daganatos megbetegedések a vezető halálokok közé tartoznak Magyarországon, az összhalálozási statisztikában a második helyet foglalják el a szív- és érrendszeri betegségek után. Nem csoda, hogy éppen ezért jelenleg is intenzív kutatás tárgyát képezi, hogyan lehetne kezelni a már kialakult daganatos elváltozásokat.

A legfontosabb módszerek a következők:

- Sebészi kezelés

- Sugárterápia

- Kemoterápia

- Hormonterápia

- Immunterápia

- Géntarápia

A vérképzés a csontvelőben zajlik - amely a csontok belsejében található (felnőttekben főleg a szegycsontban és a csípőcsontban)- és magában foglalja a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék képzését, amelyek mindegyike egy közös ősből, az őssejtből fejlődik sok egymást követő osztódással melyek során a sejtek fokozatosan érik el végső formájukat.

 

A tüdőrák az egyik leggyakoribb és legtöbb halálos áldozatot követelő daganatos megbetegedés világszerte. A tüdő a légutak része. Minden ember két tüdővel rendelkezik, az egyik a mellüreg baloldalán, a másik a jobboldalán helyezkedik el. A légcső két főhörgőre oszlik, amelyek a tüdőbe futva további kisebb hörgőkre oszlanak, ezek pedig a léghólyagokban végződnek. Ez utóbbiakon keresztül történik a légcsere, amely biztosítja, hogy a különböző szerveink mindig friss oxigénnel legyenek ellátva.