Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

A tüdőrák az egyik leggyakoribb és legtöbb halálos áldozatot követelő daganatos megbetegedés világszerte. A tüdő a légutak része. Minden ember két tüdővel rendelkezik, az egyik a mellüreg baloldalán, a másik a jobboldalán helyezkedik el. A légcső két főhörgőre oszlik, amelyek a tüdőbe futva további kisebb hörgőkre oszlanak, ezek pedig a léghólyagokban végződnek. Ez utóbbiakon keresztül történik a légcsere, amely biztosítja, hogy a különböző szerveink mindig friss oxigénnel legyenek ellátva.

A tüdőrák kialakulása több tényezőre vezethető vissza:

1. A legfontosabb tényező a dohányzás. A tüdőrákban szenvedők 90%-a dohányzik, amibe nemcsak az aktív, de a passzív dohányosok is beleszámítanak!
2. Foglalkozási ártalom: pl. különböző vegyszerekkel történő gyakori érintkezés (nikkel, króm, szén, berillium, mustárgáz, arzén, vas, arany stb.)
3. Levegő szennyezettsége is rizikófaktort jelent
4. Sugárzás (pl. urán)
5. Azbeszt (az azbesztpor belégzése után 10-30 év is eltelhet, mire kifejlődik a felismerhető daganat!)

Ezek a tényezők genetikai elváltozásokon keresztül vezetnek a tüdőrák kialakulásához. Az előbb felsorolt faktorok olyan elváltozásokat indukálnak a sejtekben, amelyek ahhoz vezetnek, hogy a sejtek örökéletűvé válnak, különböző mutációk alakulnak ki bennük és korlátlanul képesek szaporodni.

Tünetek:

A tünetek sokszínűek és sok mindentől függenek (elhelyezkedés, nagyság- pl. a középen /centrálisan/ elhelyezkedőek jellegzetes tüneteket okozhatnak, míg a széli részeken /perifériásan/ lévő tumorok klinikailag sokáig némák maradnak)
• köhögés
• vérköpés
• mellkasi fájdalom és légszomj

További jellegzetes tünetek lehetnek:
• arc megduzzadása, ödéma képződés (vena cava superior szindróma)
• Horner triász jellemezheti a tüdőcsúcs tumorait (beesett szemgolyó, csüngő alsó szemhéj, pupilla szűkület)

A daganatos sejtek különböző hormonokat is termelhetnek, amelyek még sokszínűbbé teszik a klinikai képet. Kialakulhat Cushing szindróma, magas kalcium szinttel járó állapot (hypercalcaemia) és jellegzetes lehet a dobverőujjak (a kéz- és lábujjak végeinek kiszélesedése) megjelenése is.

A tüdőrákoknak két nagy csoportját különítik el:

• kissejtes carcinoma (SCLC) (nagyon rosszindulatú forma, gyorsan nő, hamar ad áttéteket)
• nem kissejtes carcinoma (NSCLC)
ide tartozik az alábbi 3 típus:
- nagysejtes carcinoma
- laphám carcinoma (általában nagyobb bronchusból indul ki és centrális elhelyezkedésű)
- adenocarcinoma (a nem dohányzók többségében ez a forma fejlődik ki, általában perifériásan található)

Ez a csoportosítás a kezelés szempontjából is fontos: A kissejtes tüdőrákokat sugár- és kemoterápiával kezelik, a nem kissejtes tüdőrákok kezelése általában sebészi. A sebészi kezelés, amennyiben a daganatot teljesen el tudják távolítani, akár teljes gyógyuláshoz is vezethet.

A tüdőrákok kimenetele általában nem kedvező, mivel a legtöbbször előrehaladott állapotban kerülnek felismerésre. Leggyakrabban a nyirokcsomóba adnak áttétet, de metasztázisok lehetnek a mellékvesében, agyban, csontokban, májban. Sokszor az áttétek hívják fel a figyelmet az elsődleges tüdődaganatra!

A legfontosabb a tüdőrák megelőzése lenne ám a tüdőrák szűrésére még nincs egységes módszer. A tüdőszűrések alkalmával a tbc kimutatására kerül sor, az elkészült röntgenfelvétel nem mindig mutatja ki a tüdőrákot. Ettől függetlenül érdemes részt venni ilyen vizsgálaton, amennyiben valaki a fokozott rizikójú csoportba tartozik (pl. rendszeresen dohányzik).