A nők összes daganatos halálozásának 16-18%-a a mell rosszindulatú daganatainak a következménye. Magyarországon évente 5600 újonnan felfedezett emlődaganatot diagnosztizálnak, ebből 2300-2400 nő hal meg évente emlőrákból kifolyólag. Magyarország női lakosságának leggyakoribb daganat, incidenciája 139/ 100 000 női lakos/per év. Sajnálatos módon az estek több, mint kétharmadában a diagnózis felállitásakor nyirokcsomó metastazis van.

Az emlőcarcinomának az alábbi rizikófaktorai ismeretesek ma:

Számos tanulmány kísérelte meg feltárni az emlőrák alapvető okait, mindezidáig azonban mindössze a genetikai befolyást, hormonális egyensúly zavarát találták bizonyitottnak. A genetikai praedispositio vitán felül létezik: A BRCA 1 és 2 (breast cancer) tumorszupresszor gén mutációja a 17q21 kromoszómán. Ezen gén mutációja esetén 70 éves korig 80% emlőrák és 63% petefészekrák kialakulására lehet számitani illetve a magas ösztogénszint (hyperoestrogenismus) is jelentős szerpet jatszik.Több előzetes utalás volt erre vonatkozóan, úgymint: hosszú reproductiv élet, nulliparitas, időskori szülés. Ezek mindegyike a menstruációs ciklus alatti magasabb ösztrogénhatással függnek össze. Bizonyos megfigyelések vannak arra vonatkozóan, hogy miként hathat az ösztrogén: ismert, hogy a normális emlőhámnak ösztrogén és progeszteronreceptorai vannak. Ezeket kimutatták néhany (de nem mindegyik) emlőcarcinomaban is. A human emlőcarcinoma sejtjei különböző növekedési faktorokat termelnek (TGF alfa és PDGF). Ezen növekedési faktorok termelődése ösztrogéndependens és elképzelhető, hogy  a cirkuláló hormonok a tumorsejteken lévő hormonreceptorok és növekedési faktorok tumorsejtek által kiváltott interakciója szerepet játszik az emlőcarcinoma progressziójában. Ma már elterjedten alkalmazzák a biopsias mintából történő receptorkimutatást a hormonterápiára adott válasz érzékenységének megjósolására. A vírusok szerpét az emlőcarcinomában 1930-ban Bittner feltevése óta kutatják.

Az emlőrák szűrése:

- pontos anamnézis felvétele, különös tekintettel a családi anamnézisre
- az önvizsgálat, melynek jelentősége nem hangsúlyozható eléggé
- tapintásos vizsgálat
- ultrahang, CT és MRI
- mammográfia: 5-20%-ban még nem tapintható stádiumban ismeri fel a daganatot 75-95%-os biztonsággal. 20-30%-al csökkentette a mortalitást. 45-65 év között 2 évente kötelező a vizsgálat, de a betegek 40-50%-a nem ebből a korosztályból kerül ki. Felhívta a  figyelmet az emlőcarcinomakban található gyakori microcalcificatiora, amely az emlőtumorok 60-80%-ában megtalálható.
- vékonytű aspirációs citológia, biopszia
- genetikai vizsgálat

Morfológia:

Az emlőrák a bal mellet kissé gyakrabban érinti,mint a jobbat. A betegek 4-10%-ában kétoldali primer tumor fejlődik ki. Az emlőn belüli lokalizáció százalékos megoszlása a  következő:
felső külső quadráns: 50%
centrális: 20%
alsó-külső quadráns: 10%
felső-belső quadráns: 10%
alsó-belső quadráns: 10%
A daganatok 90%-ban a ductushámból, 10%-ban a lobularis hámból fejlődnek.

A fentiek alapján elsődleges fontosságú az önvizsgálat, illetve barminemű elváltozás tapasztalásakor orvosi-fizikális vizsgálat. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mellen tapintott bárminemű csomó nem jelenti azonnal a rosszindulatú megjelenést, ezt biztonsággal csak a biopsia illetve a hisztologiai eredmények adhatják. Ennek fényében az összes "emlőcsomó" mintegy 10%-a jelent rosszindulatú kórfolyamatot. A fizikális vizsgálat során tapasztalati úton az alábbi tapintási jelek lehetnek kórjelzők (a vizsgálatot  a mensest követő  napokon végezzük): asszimeria; emlőbimbó behúzódása; gyulladás; váladékozás-vérzés; pigmentáció; új göb vagy régebbi megváltozása; narancsbőr jel; tapintható nyirokcsomó; paraneoplasticus jelek; rögzültség, mely a környező pectoralis izmok fasciainak infiltraltsaga miatt következik be

Az emlőrák kezelése:

Az úgynevezett korai, vagyis az emlőben és legfeljebb a közeli nyirokcsomókban kimutatható emlőrák elsődleges kezelése általában műtéti. A műtét vagy a daganat kimetszését jelenti(lumpectomia), vagy ma már egyre ritkábban az emlő eltávolítását(ablatio). Az emlőműtétek legtöbbjénél egyidejűleg valamilyen nyirokcsomó műtét is történik: vagy speciális beavatkozással úgynevezett őrszem nyirokcsomó biopszia, vagy a hónalji nyirokcsomók jelölés nélküli eltávolítása(axillaris block dissectio). Van olyan eset is, amikor nem szükséges a nyirokcsomókat operálni. A műtét során eltávolított szövetek részletes szövettani vizsgálata alapján lehet dönteni a további kezelések - gyógyszeres és sugárterápia - esetleges szükségességéről. Amennyiben gyanú van arra, hogy a daganatból mikroszkópos méretű részecskék leszakadtak, és a nyirokutakba vagy vérerekbe jutottak, indokolt a gyógyszeres utókezelés (kemoterápia és/vagy hormonterápia). A kemoterápia és a hormonterápia általánosan ható kezelések, hiszen a vérkeringéssel az egész szervezetbe eljut(hormon érzékeny tumoroknál receptor blokkolók pl:tamoxifen). A sugárterápia csak a műtéti területre irányul, tehát helyi kezelés. Ezért általános mellékhatása (például hányinger, hajhullás) sincs. Ma legtöbbször alkalmazunk valamilyen gyógyszeres kezelést, emlő megtartó műtét után pedig szinte mindig történik sugárkezelés,valamint  a betegség teljes időtartamára pszichés támogatás.

Gradus és Stádium

A daganat haematogenés lymphogen uton terjed. Mint már szó volt róla az estek kétharmadában sajnálatosan a diagnózis időponjaban nyirokcsomó metastazis található. A külső quadransban  és a centrálisan lokalizálodó daganatok először az axillaris nyirokcsomókba terjednek. A belső quadransban lévő tumorok az arteria mammaria interna melletti nyirokcsomokat érintik. Végül távoli szóródás következik, szinte bármely szervbe adhatnak áttétet. A daganatok besorolása az anaplasia alapján történik (1-3 gradus), biológiai agresszivitásuk alapján:
- nem metasztatizálo
- ritkán metasztatizáló
- agressziven metasztatizáló
Stádium beosztását illetően sokféle beosztás használatos, mindegyik a primer elváltozás nagyságán, nyirokcsomó metastazisok jelenlétén és a távoli dissemination alapul. Legszélesebb körben alkalmazott az amerikai "Joint comittee on cancer staging of breast carcinoma"
Stage Tis: in situ carcinoma
Stage I: tumor átmérője 2 cm vagy kisebb,nincs regionalis vagy távoli terjedés
Stage II: tumor átmérője nagyobb,mint 2cm, de kisebb,mint 5cm van regionalis attet,de nincs távoli
Stage III: tumor átmérő 5cm vagy annál nagyobb, azonos oldali nyirokcsomó érintettség vagy van ,vagy nincs, de nincs távoli áttét
Stage IV: bármekkora daganat nyirokcsomó áttétel, vagy anélkül, de távoli metastázisok vannak
A teljes 5 éves túlélés  az I-es stádiumban 80%-os, a II-ban 65%-os, III-ban 40%-os, a IV. stadiumban pedig 10%-os.

Az emlőrákbetegség kimenetele

Az emlőrákbetegség kórjóslata elsősorban a felismeréskor észlelt stádium szerint különbözik. Amennyiben nem terjedt, vagy nem terjedhetett el az emlőből, a helyi kezelések (műtét és legtöbbször sugárterápia) elegendőek a teljes gyógyuláshoz. Ha a daganat mérete, a mikroszkópos kép vagy a nyirokcsomók állapota alapján gyanú van a terjedésre, a gyógyszeres kezeléssel növelhető a gyógyulás esélye. Ilyenkor a műtét utáni onkológiai kezelés eredményeként a betegek átlagosan 75%-a meggyógyul. A gyógyulási arány még jobb az emlőszűrésen részt vevő nők esetében, hiszen a rendszeres mammográfia segítségével korábbi stádiumban ismerhető fel az emlőrák, mint a nem szűrt lakosság körében. Ha a műtét utáni onkológiai kezelésekkel mégsem sikerül megakadályozni a betegség újbóli jelentkezését, többnyire évek múltán  helyileg az emlőben vagy valamilyen más szervben (áttét) okoz eltérést. Ilyenkor is lehet onkológiai kezeléseket alkalmazni, de kisebb sikerrel, mint a korai esetekben. Az is előfordulhat, hogy akár évtizedek elteltével a másik emlőben újabb daganat képződjön. Ilyenkor ennek nem rosszabb a kórjóslata, mintha ez lett volna az első daganat: műtétet és onkológiai kezeléseket kell alkalmazni.

Végezetül az emlőcarcinomák legfontosabb formáinak klasszifikációja

A. Nem infiltráló:
1: intraductalis carcinoma (comedocarcinoma)
2: intraductalis papillaris carcinoma
3: lobularis in situ carcinoma
B: infiltráló (invasiv) ductalis carcinoma:
1: scirrhosus
2: invasiv lobularis carcinoma
3: medullaris carcinoma
4: kolloid (mucinosus) carcinoma
5: Paget-kór
6: tubularis carcinoma