Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

Az emlőrák az egyik leggyakoribb és legnagyobb nyilvánosságot kapott kórkép a rákos megbetegedések között és a nők mintegy 10%-át érinti. Általában a beteg fordul orvoshoz, mert csomót tapint a mellében, ám ez nem mindig jelent rosszindulatú daganatot (carcinomát).

Sok más elváltozás is okoz tapintható göböt a mellben:

• Fibrocystás elváltozások
• Fibroadenoma
• Jóindulatú elváltozások

Mielőtt azonban ezeket az elváltozásokat részletezném, néhány szót az egészséges emlő felépítéséről és működéséről:

Az emlő mirigyszövetből, zsírszövetből, kötőszövetből valamint vérerekből, nyirokerekből és idegekből áll. Az emlő tapintata egészséges nőkben is változik a menstruációs ciklussal párhuzamosan- a ciklus 2. felében sok nő panaszkodik duzzanatra és fájdalomra, ennek oka ma még nem teljesen világos. Természetesen a terhesség illetve a szoptatás ideje alatt is észlelhető változások lépnek fel, míg időskorban az emlő „visszafejlődése” (atrophia) következik be.

Ezek után pár mondat azokról a kórképekről, amelyek tapintható elváltozással járnak, de nem emlőrákot jelentenek:

1. Fibrocystás elváltozások: sokszínű kórkép, amelynek bizonyos típusait nehéz elkülöníteni az emlőráktól. Általánosságban cysták képződése, kötőszövetes szaporulat és a hámhyperplasiája jellemző ( a hámsejtek száma nő meg)
2. Fibroadenoma: A leggyakoribb jóindulatú emlődaganat, amely általában fiatal nőket érint.

Emlőrákra hajlamosító tényezők:

1. • Genetikai hajlam: ha a családban már fordult elő emlőrák, az fokozott kockázatot jelent
   • Életkor: gyakorisága az életkorral nő
   • Terhesség: nem szült nőkben gyakoribb, illetve nagyobb a kockázat ha az első gyermek szülése 30. év után történik
   • Elhízás, alkoholfogyasztás: egyaránt növelik az emlőrák kialakulásának rizikóját
   • Hormonális tényezők: ösztrogénhatás növeli a kockázatot (legyen az a szervezetben túl nagy mennyiségben termelődő-endogén, vagy kívülről bevitt-exogén: pl. a régebbi fogamzásgátlókban nagy adag ösztrogén volt)