Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

3.0 Beta

Tartalomjegyzék

szvinfarktus Az érelmeszesedés alapja, hogy az erek lassan, fokozatosan befelé szűkülnek. Tulajdonképpen az érrendszer olyan megbetegedéséről van szó, amely az artériás keringés bármely területén kialakulhat. A legnagyobb veszélye, hogy sokáig tünetmentesen, „némán" zajlik a szervezetben. Panaszokat akkor okoz, ha az érszűkület utáni terület nem jut elegendő vérhez, és ezzel oxigénellátottsága romlik.

A szívnek a beleáramlott vér legalább 60 százalékát ki kellene nyomnia ahhoz, hogy a szervezet vér-, s így oxigénellátása megoldott legyen. Ha ez a teljesítmény 40% alá csökken, az oxigénigényes agyba is kevesebb vér kerül, s így annak működése is korlátozottá válik.

Teljes érelzáródás esetén a mögöttes területek semmi vért sem kapnak, kialakul az infarktus (érgörcs). Tekintettel a betegség kóreredetére, infarktus bármelyik szervben kialakulhat. Most a szívinfarktus legfontosabb ismertetőjegyeit tekintjük át.

A szív tápláló erei a koszorúerek

A koszorúerek meszesedése kezdetben nem okoz panaszokat. Általában a beteg nem veszi komolyan a már régebb óta fennálló fáradékonyságot és a gyors kifáradást. Gyakori, hogy a mellkasi fájdalom többször ismétlődik, majd magától csillapodik. Kezdetben csak fizikai megterhelés után jelentkezik, így sok idő telhet el az orvos felkereséséig. Ha kivizsgálás után bebizonyosodik a vérellátási zavar megléte, akkor az adott állapottól függően többféle kezelési mód alkalmazható.

Komolyan kell venni az infarktusgyanút

Infarktusnál mellkasi fájdalom lép fel a bal oldalon, mely típusos esetben a bal kisujjba sugárzik. Vészjósló a hasba, a hátba, vagy akár az állkapocsba sugárzó fájdalom is. A szív vérellátásának csökkenése akár magától is rendeződhet, más esetekben az azonnali orvosi beavatkozásra van szükség.

FONTOS! A súlyos eseteket a panaszok jelentkezésének pillanatában nem tudjuk elkülöníteni a múló rosszullétektől, mivel nem telt el az a bizonyos 20-25 perc.

Különösen akkor kell komolyan venni az időfaktor szerepét, ha a tünetek első alkalommal jelentkeznek, és a tünet-együttes korábban nem fordult elő!

Általános szabály: Ha szorító, nyomó jellegű, mellkasi, szívtáji fájdalom jelentkezik, mely az említett területekbe sugárzik, akkor haladéktalanul mentőt kell hívni!

Előfordul, hogy megszűnnek a beteg panaszai, mire a mentőegység kiérkezik. A 20-25 perces rosszullétek hátterében rendszerint átmeneti, spontán rendeződő vérellátási zavar áll. A mentők ilyenkor is alapos helyszíni vizsgálatot végeznek. Rendszerint vérnyomásmérésre, pulzusszámlálásra, EKG-készítésére kerül sor. A kiérkező mentő a múló rosszullétek után sem szokta a beteget a helyszínen hagyni, hanem részletes kórházi kivizsgálás érdekében az illetékes betegellátó intézménybe szállítja!