Tartalomjegyzék
Az érelmeszesedés alapja, hogy az erek lassan, fokozatosan befelé szűkülnek. Tulajdonképpen az érrendszer olyan megbetegedéséről van szó, amely az artériás keringés bármely területén kialakulhat. A legnagyobb veszélye, hogy sokáig tünetmentesen, „némán" zajlik a szervezetben. Panaszokat akkor okoz, ha az érszűkület utáni terület nem jut elegendő vérhez, és ezzel oxigénellátottsága romlik.
A szívnek a beleáramlott vér legalább 60 százalékát ki kellene nyomnia ahhoz, hogy a szervezet vér-, s így oxigénellátása megoldott legyen. Ha ez a teljesítmény 40% alá csökken, az oxigénigényes agyba is kevesebb vér kerül, s így annak működése is korlátozottá válik.
Teljes érelzáródás esetén a mögöttes területek semmi vért sem kapnak, kialakul az infarktus (érgörcs). Tekintettel a betegség kóreredetére, infarktus bármelyik szervben kialakulhat. Most a szívinfarktus legfontosabb ismertetőjegyeit tekintjük át.
A szív tápláló erei a koszorúerek
A koszorúerek meszesedése kezdetben nem okoz panaszokat. Általában a beteg nem veszi komolyan a már régebb óta fennálló fáradékonyságot és a gyors kifáradást. Gyakori, hogy a mellkasi fájdalom többször ismétlődik, majd magától csillapodik. Kezdetben csak fizikai megterhelés után jelentkezik, így sok idő telhet el az orvos felkereséséig. Ha kivizsgálás után bebizonyosodik a vérellátási zavar megléte, akkor az adott állapottól függően többféle kezelési mód alkalmazható.
Komolyan kell venni az infarktusgyanút
Infarktusnál mellkasi fájdalom lép fel a bal oldalon, mely típusos esetben a bal kisujjba sugárzik. Vészjósló a hasba, a hátba, vagy akár az állkapocsba sugárzó fájdalom is. A szív vérellátásának csökkenése akár magától is rendeződhet, más esetekben az azonnali orvosi beavatkozásra van szükség.
FONTOS! A súlyos eseteket a panaszok jelentkezésének pillanatában nem tudjuk elkülöníteni a múló rosszullétektől, mivel nem telt el az a bizonyos 20-25 perc.
Különösen akkor kell komolyan venni az időfaktor szerepét, ha a tünetek első alkalommal jelentkeznek, és a tünet-együttes korábban nem fordult elő!
Általános szabály: Ha szorító, nyomó jellegű, mellkasi, szívtáji fájdalom jelentkezik, mely az említett területekbe sugárzik, akkor haladéktalanul mentőt kell hívni!
Előfordul, hogy megszűnnek a beteg panaszai, mire a mentőegység kiérkezik. A 20-25 perces rosszullétek hátterében rendszerint átmeneti, spontán rendeződő vérellátási zavar áll. A mentők ilyenkor is alapos helyszíni vizsgálatot végeznek. Rendszerint vérnyomásmérésre, pulzusszámlálásra, EKG-készítésére kerül sor. A kiérkező mentő a múló rosszullétek után sem szokta a beteget a helyszínen hagyni, hanem részletes kórházi kivizsgálás érdekében az illetékes betegellátó intézménybe szállítja!