Kiszámíthatatlan alhasi görcsök, melyek a legrosszabbkor lephetik meg a betegeket. Hasfájás, hasgörcs, székrekedés, hasmenés: olyan tünetek, melyekre sokan hajlamosak legyinteni, „biztosan valami rosszat ettünk”. Tartós megléte és halmozódása azonban kivizsgálásra ad okot: hátterükben az irritábilis bélszindróma (IBS), „ideges bél szindróma” állhat.
Kialakulása
Leggyakrabban a napjaink felgyorsult élettempójával összefüggő jelenségek, így a rohanó életforma, a rendszertelen és kapkodó étkezések, a mozgásszegény életmód, a stressz illetve nőknél a menstruáció váltják ki. A görcsök mindennapos problémát jelentenek, jelentkezésük azonban kiszámíthatatlan. E panaszok nem csupán kínozzák az embert, hanem életritmusát is megzavarják, mivel az erős, szűnni nem akaró fájdalom az egész hasra kiterjedhet.
Egy a magyarok általános egészségi állapotát feltérképező vizsgálat eredményei szerint a magyarok jelentős része (12 %) szenved különböző hasi panaszoktól. Egy másik kutatás szerint a lakosság egyötödét érinti. Mivel azt tudjuk, hogy nagyon sokan nem tudnak betegségükről, nem fordulnak vele orvoshoz, ez az érték nem reálisan adja meg az érintettek mennyiségét. Döntő többségben a nőknél jelentkezik.
Okai
Az irritábilis bél szindróma esetén ún. funkcionális görcs alakul ki, amelyet a simaizomzat hirtelen és túlzott összehúzódása okoz, s amelynek hátterében valamely működési zavar áll. Ilyenkor az üreges szerv falának normális mértékű feszüléséből származó ingerület az idegrendszer hibás értelmezése nyomán görcsös fájdalomérzet vált ki. A tüneteket a rendellenes ideg és izomműködés okozza. A bélrendszer túlzottan érzékenyen reagál olyan ingerekre is, melyeket normálisan figyelmen kívül hagy, a belek mozgása ezáltal felgyorsul, illetve lassul (hasmenést, székrekedést okozva). Emellett pszichoszomatikus betegségnek is tartják: a szorongásra, depresszióra hajlamos, érzelmileg labilis, a stresszhelyzeteket nehezen kezelő személyek problémáikat nehezen dolgozzák fel, és ez sokszor testi tünetek formájában is visszahat. A stressz faktor mellett még számos befolyásoló tényező jelen lehet: gyógyszerekkel, élelmiszerekkel, adalékanyagokkal szembeni túlérzékenység, rossz étkezési szokások. Nők esetén hormonális tényezők is szóba jöhetnek.
Tünetei
A hasi fájdalom jellege szerint lehet görcsös, amely rohamszerűen támad és meghatározott ideig tart, illetve állandó, ez utóbbi lehet heves és jelentkezhet krónikusan vagy időszakosan. Gyakran azonban nem lehet élesen elhatárolni ezeket egymástól, mert hol az egyik, hol a másik erősödik fel. Megváltoznak a székletürítési szokások: hasmenés, székrekedés jelenik meg. A két típus közül általában az egyik dominál. Emellett jelentkezhet fokozott bélgázképződés, puffadás, kellemetlen telítettségérzet, diszkomfort érzés, messziről is jól hallható bélmozgás (borborygmi), de előfordulhat nyákos széklet és gyomorégés is. Gyakori tünetek a fáradékonyság és a hátfájás is. A tünetek különböző időközönként visszatérnek, intenzitásuk változik, sőt állandóvá válhatnak, és sokszor egymással ellentétesek egymást követik (hasmenést székrekedés követheti).
Három változata létezik a szindrómának: IBS székrekedéssel az előtérben, IBS hasmenéssel az előtérben és alternáló IBS (székrekedés és hasmenés váltakozása).
Diagnosztizálása
Sokan problémájukat ártalmatlannak és alkalminak gondolják, orvoslását a házi patika lehetőségein belül próbálják megoldani. Illetve sok páciens csak későn a tünetek súlyosbodása, állandósulása után, a házi kezelés eredménytelensége után fordul orvoshoz. A kezeletlen irritábilis bél szindróma az életminőséget nagymértékben rontja: a székrekedést fájdalomérzet és émelygés kísérheti, a huzamos ideig fennálló hasmenés pedig testsúlyvesztést, az immunrendszer gyengülését, hasznos tápanyagok, vitaminok rossz felszívódását eredményezi. Negatívan befolyásolják a teljesítőképességet, szexuális életet, az állandó feszültség akár depresszióhoz is vezethet.
A diagnózis felállításához szükséges a beteg étkezési és emésztési szokásainak, kórelőzményének a megismerése. A fizikai vizsgálat mellett különböző labor (süllyedés, CRP, vérkép, máj- és hasnyálmirigyenzimek normálisak, továbbá a székletből nem mutatható ki patogén kórokozó és vér), ultrahang és műszeres vizsgálatok (vastagbél diagnosztika) elvégzendőek. Érdemes feltárni fennáll-e valamilyen ételallergia (pl. tejjel, gabonákkal szemben).
A kezelőorvosok az alábbi ROM kritériumrendszer szerint mérlegelnek. Hasi panaszok az elmúlt 12 hónapban legalább 12 héten keresztül fennálltak, nem feltétlenül egymás után megjelenve és az alábbi három jellemző közül legalább kettő jelen volt:
1; a székletürítés a panaszok javulását eredményezi
2; a panaszok megjelenésekor megváltozik a székelési frekvencia
3; a panaszok megjelenésekor megváltozik a széklet minősége.
Hasmenés dominanciájú IBS-ben: naponta több mint három székletürítés, grízesebb, folyékonyabb széklet és/vagy sürgető székelés.
Székrekedés dominanciájú IBS-ben: hetente kevesebb, mint három székletürítés, keményebb, bogyós széklet és/vagy székelés közbeni izgatottság.
Kezelés, hasznos tanácsok
100%-ig hatásos kezelés nem ismert sajnos. Gyógyszeres kezelésként szóba jöhet simaizomzat működését szabályozó, helyileg ható, kálciumcsatorna-gátló szerek (pinaverium-bromid: Dicetel), illetve a gázképződés mértékét és ezáltal a fal feszülését csökkentő simethicon (Espumisan, Inflacol) játszanak döntő szerepet. A különböző hasi görcsök kezelésében központi szerephez jutnak a görcsoldók (Buscopan).
A betegség életmódváltást igényel. Ajánlatos felhagyni a dohányzással és alkoholfogyasztással. A stressz csökkentéséhez érdemes különböző feszültségcsökkentő módszereket igénybe venni (relaxációs technikák, sport, autogén tréning). A nyugodt, kapkodás nélküli, kényelmes körülmények között történő étkezés mindenkinek jót tesz, segít elkerülni a stresszes tüneteket. Bizonyos ételek hasi görcsöket okozhatnak, de nem minden szervezet egyformán reagál ezekre. Néhány gyümölcs és zöldségféle (például a káposzta, a bab, a hagyma, a szilva, a körte) puffadást okoz, mely görccsé fokozódhat. Érdemes egyénenként megfigyelni, mely ételek okoznak ilyen kellemetlenséget. Az érzékeny gyomrúaknak tanácsosabb inkább többször kisebb mennyiséget enni. Fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, amelyből nem hiányozhatnak a tejtermékek, például a sajt és a joghurt sem. Kerülendők a nehéz, zsíros ételek, a cukor és a kávé. Tüneteinket csökkenthetik bizonyos gyógyteák is (borsmenta, kamilla, édeskömény, ánizs). Probiotikum-készítmények, mint pl. Lactobacillus acidophilus és a Bifidobacterium bifidum, segítenek egyensúlyba hozni a bélflórát.