Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

A HealthDay News című folyóirat 2010 januárjában megjelent cikke szerint igen. A Brigham and Women's Hospital kutatói arra az eredményre jutottak, hogy amennyiben egy oltóanyagot a bőrön ejtett kis karcolásokkal juttatnak be a szervezetbe, az erősebb immunválaszt eredményez, mint a hagyományos injekció. Ráadásul állításuk szerint, azonos hatás eléréséhez a karcolásos módszerrel 100-ad annyi oltóanyagra van szükség. Felfedezésük nem újkeletű. 1796-ban egy angol vidéki orvos, Edward Jenner figyelt fel először arra, hogy tehénhimlő vírust a bőrre karcolva védettség alakul ki a halálos fekete himlő ellen. A technikát vakcinációnak nevezte el, a „vaccinia „ szó után, amely nem más, mint a tehénhimlő latin neve.

A módszer mai neve skarifikációs oltás, amely az angol „scar" (heg) szóból ered. Lényege, hogy a bőrre cseppentett oltóanyagot hegyes eszközzel egy vagy több karcolás útján a bőrbe juttatják. Ma egyetlen betegség ellen sem oltanak ilyen technikával, annak ellenére, hogy jelenleg közel 26 potenciálisan halálos betegséget tudunk megelőzni védőoltások segítségével. A Brigham and Women's Hospital kutatói azt is bizonyították, hogy a T-sejtek (T-sejtnek nevezzük az immunrendszer azon sejtjeit, amelyek a szervezet vírusok elleni immunválaszáért felelősek) fontosabbak az antitesteknél, amelyek egy injekció hatására jönnek létre. A T-sejtek a nyirokcsomókban és a vérben találhatók, valamint a perifériás szövetekben is jelentős számban fordulnak elő, ilyen például a bőr vagy a tüdő. Dr. Thomas Kupper, a kísérlet egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy ez a megfigyelés, miszerint a sérült epidermisen ( a bőr legkülső rétege) keresztül bejuttatott vakcina ilyen erős T-sejt választ vált ki, teljesen új.
Amennyiben ezek az eredmények hitelesek, felmerül a kérdés, hogy nem kell-e átértékelni a fertőző betegségek, vagy, ha már itt tartunk, akkor a rákmegelőző oltások módját is. Bár a daganat nem fertőző betegség,egyes tumorokat kapcsolatba hoznak fertőzésekkel. Ilyen daganat, csak két példát említve, a méhnyakrák vagy májrák.A májrák kialakulásával összefüggésbe hozható hepatitis B vírus elleni vakcinák bevezetése jó példa volt arra, hogy egyes rákok prevencióját védőoltás révén is el lehet érni.
Ezen kísérletekből származó eredmények segíthetnek a jövőben hatékonyabb influenza, HIV, malária vagy egyéb fertőző betegségek elleni oltóanyagok kifejlesztésében. A kutatásban résztvevő orvosok azt ígérik, hogy a jövőben további kísérleteket végeznek majd az eddigieknél hatékonyabb rákmegelőző oltások kifejlesztésének érdekében is.
Elvégre az ember immunrendszere évmilliók alatt a sérült bőr fertőzései ellen való védekezésre rendezkedett be és normális körülmények között nem találkozott izom mélyére hatoló fecskendőkkel.

Forrás :
Brigham and Women's Hospital, news release, Jan. 17, 2010
http://www.blathy.hu/tananyag/vedooltasok.pdf
http://doctorslounge.e-healthsource.com/?p=news1id=634979