A respirációs distressz szindróma egy súlyos légzési elégtelenséggel járó kórkép, amely leggyakrabban koraszülöttekben fordul elő, a tüdő fejletlensége miatt. Oka egy felületaktív anyag, a surfactant hiánya. Tünetei a nehézlégzés, magas légzésszám, nyögdécselés, cianosis (a bőr és a nyálkahártyák kékes elszíneződése az oxigén hiány miatt).
>
>>>
A stroke, melynek világszerte 15 millió ember esik áldozatul évente, s melynek következtében minden hatodik percben meghal egy ember, igenis legyőzhető! Ha ismerjük a betegséggel kapcsolatos tényeket, tüneteket, mi magunk is életeket menthetünk. Erre buzdít minket a minden év októberében megrendezésre kerülő Stroke Világnap is, melynek keretén belül a betegség megelőzésére, a megelőzés fontosságára és a stroke-kal kapcsolatos tényekre, adatokra hívják fel a figyelmet világszerte.
A csontrákok meglehetősen ritkák, a daganatok mindössze 0,5-1 %-át teszik ki. Általában fiatal életkorban (20 év alatt) fordulnak elő és jellegzetes röntgen lelettel járnak, mivel a legtöbb ilyen elváltozás megváltoztatja a csont szerkezetét. A csontdaganatok között a legtöbb másodlagos (szekunder), vagyis más szervekben lévő rákoknak az áttétei, míg kisebb részét az elsődleges (primer) csontrákok foglalják el.
A familiáris hiperkoleszterinémia lipidanyagcserezavar, olyan öröklődő betegség, amely születést követően folyamatosan magas LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein/low density lipoprotein), és magas koleszterin szintet eredményez, valamint ezek következményeként fiatalabb korban szívinfarktust okoz.
A daganatok kórosan szaporodó sejtekből állnak, amelyek folyamatosan osztódnak és nem pusztulnak el. Ennek következtében az idő múlásával egyre nagyobbra nőnek és metasztázisokat, azaz áttéteket adnak más szervekbe. Ez azt jelenti, hogy az elsődleges daganattól távol is megjelennek a rákos sejtek. A metasztázisok megléte vagy hiánya alapvetően befolyásolja a betegség kimenetelét, ezért nagyon fontos, hogy a daganatokat olyan stádiumban felismerjék, amikor még nincsenek áttétek más szervekben.
Az epehólyag a hasüreg jobb oldalán, a máj alatt elhelyezkedő szervünk, amelynek feladata az epe tárolása. Az epeváladék a májban termelődik és a zsírok emésztéséhez nélkülözhetetlen. Az epehólyag daganatos megbetegedései ritkák és mivel általában későn fedezik fel a rossz kórjóslatú rákos megbetegedések közé tartozik.