Pszichiátriai zavarok - Top 10
A napokban olvastam arról, hogy nemrégiben felvetődött az amerikai szakorvosok körében a Mentális Betegségek Diagnosztikája és Statisztikai Kézikönyvének (DSM) átdolgozása. Ennek folyamán úgy gondoltam, hogy mögé nézhetnénk azoknak a betegségeknek, melyek az újkorban kaptak nagyobb jelentőséget. Ezeknek régebben nem tulajdonítottak olyan nagy szerepet, hiszen nem álltak olyan diagnosztikus lehetőségek a szakemberek kezében, mint ma. Mindamellett a mai nyugati medicina térnyerésének, fejlődésének és eszméjének egyik következménye, hogy nagy figyelmet fordít minden rendellenes folyamatra, és ezeket terápiásan kezeli, megnevezi. Ennek előnyeit, hátrányait mindenki le tudja szűrni.
Az osteoporosis a csont tömegének csökkenésével és mikroszerkezetének károsodásával jellemezhető kórkép, melynek klinikai lényege a törési rizikó fokozódása. A metabolikus csontbetegségek leggyakoribb formája és súlyos szövődményei révén a XXI. század egészségügyének egyik legnagyobb kihívása. Hazánkban a csontritkulás 600.000 nőt és 300.000 férfit érint [1].
A döntően genetikailag kódolt, de sok tényező (leginkább életmód, kalcium- és D3-vitamin ellátottság) által befolyásolt fiatalkori csúcs-csonttömeg elérését követően a csontszövet állandó mikroszerkezeti változások színtere. A csontgerendák terhelés-adaptált szerveződését, az esetlegesen kialakuló mikrofrakturák korrekcióját a remodelling nevű folyamat biztosítja. A csontbontás és csontépítés révén egészséges felnőttben az elfáradt csont 10%-a megújul évente. Ezen folyamatok közötti összhang szigorú szabályozást feltételez.
Édesítőszerek vs. cukor
Manapság négyfajta édesítőszert találunk a boltok polcain vagy az ételekben, italokban (szacharin, a ciklamát, az aceszulfám-K és az aszpartam), de vajon melyiknek milyen tulajdonságai vannak? Noss a szacharin talán a legrégibb édesítőszer, több mint 100 éve ismert. Igen erős hatású hiszen a cukornál 300-szor édesebb és olcsó is. Mindezek ellenére napjainkban egyre kevesebbet használják, mert van egy fajta kellemtlen fémes utóíze és főzés vagy sütésközben lebomlik ugyanis hőre érzékeny.
Az alvászavarok megjelenhetnek inszomnia (álmatlanság) és túlzott nappali álmosság (EDS) formában. Inszomniáról vagy álmatlanságról beszélünk, ha az alvási latencia megnyúlt, megrövidül az alváshossz, az alvás pihentető élménye elmaradt, gyakori az éjjeli felébredés miatt a reggeli fáradtság. A nappali álmosság az előbbiek következménye. Az EDS esetén az ember hajlamos elaludni napközben. A nem kielégítő alvás következtében memória problémák, érzelmi zavarok alakulhatnak ki, romlik a munka hatékonysága és a mozgáskoordináció. Önmagában azonban nem betegség, hanem különféle alvási rendellenességek tünete.
A prosztatarák a férfiak második leggyakoribb daganatos megbetegedése a tüdőrák után. A prosztata (vagy dülmirigy) a férfi nemi szervek legnagyobb járulékos nemi mirigye, amely a húgyhólyag alatt helyezkedik el úgy, hogy a húgycső keresztül fúrja - ezért van az, hogy a prosztata megbetegedéseiben sokszor vezető panasz a vizeletürítési rendellenesség, ha ugyanis a prosztata megnagyobbodik elzárhatja a húgycsövet és ezzel a vizelet útját.
Neurológiai szempontból a fejfájás lehet: tünet, mely mögött organikus betegség keresendő, másrészt önálló fejfájásbetegség, mely mögött nem mutatható ki anatómiai elváltozás. Önálló fejfájásbetegségek közül egyik legismertebb a migrén.
Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás leggyakoribb formája, melyet a basalis előagy idegsejtjeinek pusztulása okoz. Az Alzheimer-kór (AD) a kognitív képességek elvesztésével, a viselkedés megváltozásával jellemezhető betegség. A fejlett országokban a halálozási okok között a 4. helyen szerepel. Gyakorisága 65 év felett 1-6%, 80 év felett pedig 10-20%. A dementia első jelei hosszú tünetmentes szakasz után alakulnak ki, a betegség 6-12 évig tart.
Belépés
Látogatók
Oldalainkat 83 vendég és 0 tag böngészi
