Tartalomjegyzék
1. oldal / 2
Az alábbiakban a világ kedvenc pszichoaktív anyagáról a koffeinről és annak mindenféle hatásairól lesz szó. A koffeinnek az egyetemes vonzerejét a pszichostimuláns tulajdonságának köszönheti. Fogyasztást követően a koffein a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki hatását. Befolyásolja számos enzim és ingerületátvivő anyag működését, és gátolja a testünkben egy fáradtságjelző anyag, az úgynevezett adenozin hatását. Az adenozin hírvivőként fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában. A koffein azáltal serkenti az idegrendszert, hogy blokkolja az agy adenozinkötő helyeit (receptorait), így fenntartja az éberséget. Ez a folyamat befolyásolhatja a vérerek összehúzódását is, ami egyben magyarázza a koffein fejfájást csillapító hatását, széleskörű gyógyszeripari felhasználását is. Emellett emeli a vérnyomást és gyorsítja a szívverést.
A gyógyászatban alkoholmérgezés és kimerültség kezelésére, élénkítőszerként, valamint fájdalomcsillapító és megfázás elleni gyógyszerek gyártásához használják. A koffein gyorsan felszívódik, a felezési ideje 4-6 óra. Ahhoz, hogy mérlegelni tudjuk a napi koffein-bevitelünket, fontos, hogy tisztába legyünk a leggyakrabban fogyasztott koffeinforrások élénkítő hatóanyag tartalmával.
Ehhez következzék egy kis összefoglaló:
Főzött kávé - 120 mg
Instant kávé - 70 mg
Jeges tea - 60 mg
Forró tea - 60 mg
Koffeines üdítőital - 50 mg
Csésze zöld teában 5-30 mg
Csésze fekete tea - 20-90 mg
Szelet (kb. 45 g) tejcsokiban 10-30 mg