Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

Neurológiai szempontból a fejfájás lehet: tünet, mely mögött organikus betegség keresendő, másrészt önálló fejfájásbetegség, mely mögött nem mutatható ki anatómiai elváltozás.
Önálló fejfájásbetegségek közül egyik legismertebb a migrén.
A migrén előfordulása 7,7-18 %, nőknél sokkal gyakoribb, mint férfiaknál. Leggyakrabban fiatal felnőttkorban alakul ki. A fájdalom rohamokban jelentkezik. A Rohamok 1/3 részét ún. aura vezeti be. Ekkor beszélünk klasszikus migrénről. Wolff szerint az aura az agyi erek összehúzódása miatt alakul ki, amit az erek kitágulása és lüktető fejfájás követ.
A migrénes rohamot kiválthatja a stressz, időjárás változás, alváshiány menstruáció körüli időszak, vércukor ingadozás, látásromlás, alkohol, kávé, különböző sajtok, kínai ételek, illetve más belső vagy külső ingerek.
A fejfájás előtti 24 órában, az ún. prodromalis szakaszban közérzetváltozás jelentkezhet, mint például indokolatlan jókedv, levertség, bizonyos ételek iránti vágy. A rohamot közvetlenül az aura előzi meg, mely lehet szikralátás, homályos látás, növekvő karikák, zsibbadás. Maga a fejfájás többnyire féloldali, rohamszerű, görcsös és lüktető jellegű. Gyakran társul mellé hányinger, hányás, fény-, hang-, szagtúlérzékenység és hasmenés. Kísérő tünetei az általános levertség, gyengeség, dekoncentráltság, szédülés. A roham általában havi 1-4 alkalommal jelentkezik és 4-72 óráig tart.