Mindannyian hallottunk különféle „káros/furcsa szokásokról", de sokszor nem tudtuk mi van a háttérben. Most összefoglalnám azokat a legfontosabb ún. impulzuskontroll zavarokat, melyeknek lehetnek pszichiátriai oldaluk is. Egyszerűen összefoglalva: A betegek képtelenek ellenállni a különféle - másokra és önmagára veszélyes - késztetéseknek, indíttatásoknak. Az „aktus" előtt egyre feszültebb. Majd ezután örömöt, kielégültséget érez. Viszont a cselekmény után megbánás és/vagy bűntudat jelentkezik. Nagyon nehéz pontosan diagnosztizálni azokat a cselekményeket, amelyek kórosak a környezetre. Ha ezek problémát jelentenek a mindennapi életben sürgősen szakemberhez kell fordulni.
Az epilepszia diagnózisának felállításakor rendkívül fontos a rohamokat észlelő környezettől(család, ismerősök, barát) kapott leírás, hiszen a rohamok nagy részénél eszméletvesztés és amnézia áll fenn. A rohammal kapcsolatban minél több információt szeretne megtudni az orvos pl.: mennyi ideig tartott, van-e összefüggés alvás-ébrenlét állapottal, volt-e kóros izommozgás, volt-e kiváltó tényező, megharapta-e a nyelvét, bevizelt-e, volt-e rossz előérzete, panaszkodott-e valamiről a roham előtt.
A diabétesz leginkább élettani kezelési módja az inzulinkezelés, ám alapvető különbségek vannak a legkorszerűbb intenzív inzulin-adagolási módok és az élettani inzulin hatás között! Ugyanis míg az egészséges szervezetben a hasnyálmirigyben elválasztódó inzulin a portális vénákon (úgy nevezett „kapuvénákon") másodpercek alatt a májba jut, ott a máj ennek ötven százalékát megköti és a különböző anyagcsere-folyamataihoz felhasználja. Addig a bőr alá bejuttatott inzulin először a vénákon keresztül a jobb szívfélbe megy, onnan a kis vérkörön át a bal szívfélbe jut, végül a nagy vérkörön keresztül eloszlik az egész szervezetben és csak a májartérián át kerül be a májba, persze lényegesen kevesebb mennyiségben. Mindez azt jelenti, hogy a keringésben folyamatosan az élettani szint feletti inzulinmennyiségnek kell lennie ahhoz, hogy a máj elegendő inzulinhoz jusson.
A gyulladásos bélbetegségek másik formája az ulceratív colitis/colitis ulcerosa. Az első részben már leírtuk, hogy a Crohn-betegséghez hasonlóan az okokat itt sem ismerjük teljes bizonyossággal, de különböző tényezők együtt vagy külön-külön játszhatnak szerepet (genetikai, mikrobiológiai és immunológiai faktorok). Szintén jellemző itt is a hullámzó lefolyás, tehát a betegség aktív és inaktív szakaszainak váltakozása. Egyes betegeknél a kezdeti tünetek jelentkezése után akár gyógyszer nélkül is egész életen át tartó tünetmentesség figyelhető meg.
A cukorbetegség miatti magas vércukorszint végett a sejtekbe is több cukor jut, ám egy határ felett a túl sok cukrot a sejtek már nem képesek „feldolgozni" és szerkezetük, működésük károsodik. A szem ideghártyáján ezért először körülírt érfali kiöblösödések (aneurizmák) alakulnak ki, majd pedig a károsodás előrehaladásával új kóros falszerkezetű érképződések, vérzések, folyadékkilépések jönnek létre az erek, érfalak folyamatos gyengülése miatt. Az retina kisereinek károsodása (diabéteszes retinopátia) akár vaksághoz is vezethet, de a látás csökkenéséhez nagyobb valószínűséggel.
Nagyon kevés a klinikai tapasztalat a hallucinogének használói körével. A hallucinogének kémiailag heterogén csoportot alkotnak. E csoport elnevezése pontatlan. A hallucinogén kifejezés az észlelési hatásokra helyezi a hangsúlyt, de tényleges, valódi hallucinációt ezek a drogok ritkán okoznak. A tudatmódosító, a „szellemben megjelenő" hatás kerül előtérbe. A hallucinogén szerek között természetes, növényi szereket éppúgy találunk, mint félszintetikus drogot (LSD) vagy szintetikus készítményeket (MDA). Egyesek ide sorolják a cannabist és a ketamint is. Három nagy csoportjuk van, a hallucinogének, a fenilalkilaminok és az antikolinerg szerek.
A hangulat az egyén tudatát, egész tevékenységét tartósan befolyásoló érzelmi állapot. A hangulatzavar az egyik leggyakoribb pszichiátriai tünetegyüttes. Minden ötödik ember egyszer élete során átesik egy depressziós perióduson. Egy egészséges ember hangulata az időjárás, események ill., egyéb stresszorok behatása alapján széles skálán mozoghat. A hangulatzavarok során a hangulat tartósan valamely szélső irányba tolódik. Két szindrómában nyilvánulnak meg: depressziós és mániás tünetcsoportban.
Belépés
Látogatók
Oldalainkat 92 vendég és 0 tag böngészi
