A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége, melyet a XX. század pestisének is szoktak nevezni, mert az általa okozott halálozás világszerte a középkori fertőző betegségek pusztításával vetekszik.
Ha nem teszünk hathatós lépéseket ellene, a pusztítás a XXI. században is folytatódik. A felmérések szerint jelenleg világon mintegy 1,3 milliárd ember cigarettázik, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint közülük minden második e káros szenvedélyével összefüggő betegségben fog meghalni. A tüdőrák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, a szív és érrendszeri betegségek 25-30%-ért kimutatottan a dohányzás a felelős.Magyarország az évi átlagos 3260 darab/fős cigarettafogyasztásával a világranglista dobogós helyén áll évek óta, miközben a ’60-as években csak a 13. helyen „teljesítettünk”. Hazánkban a 15 éven felüliek 34%-a, a férfiak 41%-a, a nők 28%-a rendszeresen dohányzik. Magyarország vezeti Európában a dohányzással összefüggő halálozási listát: évente 28.000 ember (15.000 férfi és 13.000 nő) hal meg (20 percenként egy!) dokumentáltan a szenvedélyük következtében, így a magyar népesség katasztrófaszerű fogyásához a cigarettázás döntő mértékben hozzájárul. A cigaretta okozta halálozás elsősorban a középkorú, életerejük és munkaerejük teljében lévő 40-50 éves embereket fenyegeti, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem dohányoznának.
A táplálékfelvétel (evés) kevésbé értelmezhető pszichológiai fogalom, inkább szociális rítusokra utaló folyamat. A két legismertebb zavara az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. (Emellett sokan az obesitast (kövérség) is ide sorolják.) A mai fiatalok rengeteg elvárásnak kell, hogy megfeleljenek, így nem ritka, ha különféle - szervezetükre káros - döntéseket hoznak külsejükkel kapcsolatban.
Magyarországon minden második beteg szív-, érrendszeri megbetegedés miatt hal meg. A szívinfarktus, a stroke („szélütés"), és a perifériás artériás betegség ugyanazon betegség különböző megjelenési formájának tekinthető. Egészséges életmód kialakításával jelentős részük megelőzhető. Klinikai eredmények szerint az erek meszesedése csökkenthető, vérátáramlásuk javítható.
Általános definíció nem ismert, tünetfelsorolással szokták definiálni a betegséget. „A pszichózisok egy olyan csoportja, amelyben a személyiség alapvető zavara, a gondolkodás jellegzetes torulása (olyan érzés, hogy valaki idegen erők kontrollja alatt áll), néha bizarr téveszmék sora, abnormális indulati állapot, a realitással való kapcsolat zavara, autizmus mutatkozik." (BNO-10) A tudat általában tiszta és az intellektuális képességek is megmaradnak. A megjelenése lehet hirtelen vagy lassú kezdetű.
A vegetarianizmus hazánkban is tért hódít, a nyugati társadalmakban a „nem húsevés" teljesen elfogadott, de egyre inkább a mi kultúránk részévé is válik. Sokunknak előítélete van ezzel a fajta táplálkozási móddal szemben, de hogy a dolgokat pontosan lássuk fontos a megismernünk mibenlétét és különbséget tennünk a vegetarianizmus különböző formái között. A vegetáriánusok körében elsősorban elégtelen energia bevitellel, továbbá kálcium- , vas- , cink- , B12- , és D- vitamin hiánnyal kell számolnunk.
Az osteoporosis a csont tömegének csökkenésével és mikroszerkezetének károsodásával jellemezhető kórkép, melynek klinikai lényege a törési rizikó fokozódása. A metabolikus csontbetegségek leggyakoribb formája és súlyos szövődményei révén a XXI. század egészségügyének egyik legnagyobb kihívása. Hazánkban a csontritkulás 600.000 nőt és 300.000 férfit érint [1].
A döntően genetikailag kódolt, de sok tényező (leginkább életmód, kalcium- és D3-vitamin ellátottság) által befolyásolt fiatalkori csúcs-csonttömeg elérését követően a csontszövet állandó mikroszerkezeti változások színtere. A csontgerendák terhelés-adaptált szerveződését, az esetlegesen kialakuló mikrofrakturák korrekcióját a remodelling nevű folyamat biztosítja. A csontbontás és csontépítés révén egészséges felnőttben az elfáradt csont 10%-a megújul évente. Ezen folyamatok közötti összhang szigorú szabályozást feltételez.
A Parkinson-kór az idegrendszeri degeneratiók közé sorolt progresszív betegség. James Parkinson már 1817-ben leírta ezt a kórt (An Essay on the Shaking Palsy), ám okát csak az 1960-as években sikerült kideríteni. A középagyban található egy ún. substantia nigra (fekete állomány), mely terület Parkinson-kóros betegeknél elhalványul és elvékonyodik. A degeneratio következtében a striatumban dopaminhiány alakul ki. A dopamin mellett csökken a noradrenalin és a szerotonin mennyisége is és megnő az acetil-kolin mennyisége. Ezek a neurotranszmitterek olyan speciális ingerültátvivő anyagok, melyeket a neuronok arra használnak, hogy jeleket küldjenek egymásnak. Ha nem áll termelődik elegendő dopamin, az agy nem képes megfelelően irányítani és létrehozni a különböző mozgásokat. A Parkinson-kór alattomosan kezdődik, gyakran az első klinikai tünetek megjelenéséig a striatum elveszítheti dopamintartalmának 70%-át is. A Parkinson-kórban a substantia nigra degeneratiojának oka ismeretlen. Fontos elkülöníteni a Parkinson-syndromától(parkinzonizmus), a degeneratio itt is a substantia nigrában következik be, ám itt a károsító tényezők azonosíthatóak. Ilyenek például a kábítószerek, gyógyszerek, az agy strukturális károsodásai és fertőzések. Genetikai tényezők vizsgálata során a betegek 3-5%-ánál családi halmozódást észleltek. Magyarországon becslések szerint kb. 15-20.000 ember szenved Parkinson-kórban.
Belépés
Látogatók
Oldalainkat 261 vendég és 0 tag böngészi
