A táplálékfelvétel (evés) kevésbé értelmezhető pszichológiai fogalom, inkább szociális rítusokra utaló folyamat. A két legismertebb zavara az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. (Emellett sokan az obesitast (kövérség) is ide sorolják.) A mai fiatalok rengeteg elvárásnak kell, hogy megfeleljenek, így nem ritka, ha különféle - szervezetükre káros - döntéseket hoznak külsejükkel kapcsolatban.
Nagyon kevés a klinikai tapasztalat a hallucinogének használói körével. A hallucinogének kémiailag heterogén csoportot alkotnak. E csoport elnevezése pontatlan. A hallucinogén kifejezés az észlelési hatásokra helyezi a hangsúlyt, de tényleges, valódi hallucinációt ezek a drogok ritkán okoznak. A tudatmódosító, a „szellemben megjelenő" hatás kerül előtérbe. A hallucinogén szerek között természetes, növényi szereket éppúgy találunk, mint félszintetikus drogot (LSD) vagy szintetikus készítményeket (MDA). Egyesek ide sorolják a cannabist és a ketamint is. Három nagy csoportjuk van, a hallucinogének, a fenilalkilaminok és az antikolinerg szerek.
A Parkinson-kór az idegrendszeri degeneratiók közé sorolt progresszív betegség. James Parkinson már 1817-ben leírta ezt a kórt (An Essay on the Shaking Palsy), ám okát csak az 1960-as években sikerült kideríteni. A középagyban található egy ún. substantia nigra (fekete állomány), mely terület Parkinson-kóros betegeknél elhalványul és elvékonyodik. A degeneratio következtében a striatumban dopaminhiány alakul ki. A dopamin mellett csökken a noradrenalin és a szerotonin mennyisége is és megnő az acetil-kolin mennyisége. Ezek a neurotranszmitterek olyan speciális ingerültátvivő anyagok, melyeket a neuronok arra használnak, hogy jeleket küldjenek egymásnak. Ha nem áll termelődik elegendő dopamin, az agy nem képes megfelelően irányítani és létrehozni a különböző mozgásokat. A Parkinson-kór alattomosan kezdődik, gyakran az első klinikai tünetek megjelenéséig a striatum elveszítheti dopamintartalmának 70%-át is. A Parkinson-kórban a substantia nigra degeneratiojának oka ismeretlen. Fontos elkülöníteni a Parkinson-syndromától(parkinzonizmus), a degeneratio itt is a substantia nigrában következik be, ám itt a károsító tényezők azonosíthatóak. Ilyenek például a kábítószerek, gyógyszerek, az agy strukturális károsodásai és fertőzések. Genetikai tényezők vizsgálata során a betegek 3-5%-ánál családi halmozódást észleltek. Magyarországon becslések szerint kb. 15-20.000 ember szenved Parkinson-kórban.
Általános definíció nem ismert, tünetfelsorolással szokták definiálni a betegséget. „A pszichózisok egy olyan csoportja, amelyben a személyiség alapvető zavara, a gondolkodás jellegzetes torulása (olyan érzés, hogy valaki idegen erők kontrollja alatt áll), néha bizarr téveszmék sora, abnormális indulati állapot, a realitással való kapcsolat zavara, autizmus mutatkozik." (BNO-10) A tudat általában tiszta és az intellektuális képességek is megmaradnak. A megjelenése lehet hirtelen vagy lassú kezdetű.
Magyarországon minden második beteg szív-, érrendszeri megbetegedés miatt hal meg. A szívinfarktus, a stroke („szélütés"), és a perifériás artériás betegség ugyanazon betegség különböző megjelenési formájának tekinthető. Egészséges életmód kialakításával jelentős részük megelőzhető. Klinikai eredmények szerint az erek meszesedése csökkenthető, vérátáramlásuk javítható.
Sajnálatos módon a cukorbetegek körében a nem baleseti eredetű végtag amputáció 30-40-szeres a nem cukorbetegekhez képest. Ám Mi is az a diabéteszes láb??? Noss nem más mint a cukorbetegek lábán kialakuló esetleges károsodások összességére vonatkozó gyűjtőfogalom. Hátterében összetett kóroki hatások, tényezők állnak, mint például a kiserek (helyi keringés, mikrocirkuláció zavara), nagyerek (érelmeszesedés, arterioszklerózis) és\vagy az idegek károsodása (neuropátia), fertőzés. Következtében a láb bőre sérülékennyé válik, kiszárad, fokozódik a fertőzésre való hajlama, az ízületek megroggyannak, csökken a fájdalomérzet , a talpon és az ujjakon túlnyomás jön létre, bőrkeményedések keletkeznek, s ezek kifekélyesedést okoznak. A nagyér szűkület egyidejű fennállása esetén a folyamat gyakran a láb vagy a lábszár amputációjához vezethet.
A mesterséges kémiai anyagok az idő előrehaladtával hátráltatja a természetes megerősítéseket. Ezáltal csökken a sportolásra és a szexuális kapcsolatra való igény. Az élettér és a különböző tevékenységek beszűkülhetnek. Kialakulhat az addikció (hozzászokás), mely alatt a drogok keresésének és fogyasztásának kényszeres viselkedésmintáját értjük. Ezt erős vágy és visszaesés jellemez, melyet erős belső kényszer irányít. A drog előidézhet pozitív megerősítést - kellemes élmény, eufória -, melyet húzásmechanizmusnak hívunk. Ugyanakkor előidézhet negatív megerősítést - szorongásból, nyomottságból való kilökés -, melyet lökésmechanizmusnak hívunk.
Belépés
Látogatók
Oldalainkat 70 vendég és 0 tag böngészi
