Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

3.0 Beta

Pszichiátria

A mesterséges kémiai anyagok az idő előrehaladtával hátráltatja a természetes megerősítéseket. Ezáltal csökken a sportolásra és a szexuális kapcsolatra való igény. Az élettér és a különböző tevékenységek beszűkülhetnek. Kialakulhat az addikció (hozzászokás), mely alatt a drogok keresésének és fogyasztásának kényszeres viselkedésmintáját értjük. Ezt erős vágy és visszaesés jellemez, melyet erős belső kényszer irányít. A drog előidézhet pozitív  megerősítést - kellemes élmény, eufória -, melyet húzásmechanizmusnak hívunk. Ugyanakkor előidézhet negatív megerősítést - szorongásból, nyomottságból való kilökés -, melyet lökésmechanizmusnak hívunk.

 

Bővebben: Droghasználattal összefüggő problémák I.

szkizofreniaÁltalános definíció nem ismert, tünetfelsorolással szokták definiálni a betegséget. „A pszichózisok egy olyan csoportja, amelyben a személyiség alapvető zavara, a gondolkodás jellegzetes torulása (olyan érzés, hogy valaki idegen erők kontrollja alatt áll), néha bizarr téveszmék sora, abnormális indulati állapot, a realitással való kapcsolat zavara, autizmus mutatkozik." (BNO-10) A tudat általában tiszta és az intellektuális képességek is megmaradnak. A megjelenése lehet hirtelen vagy lassú kezdetű.

Bővebben: Szkizofrénia

 

A hangulat az egyén tudatát, egész tevékenységét tartósan befolyásoló érzelmi állapot. A hangulatzavar az egyik leggyakoribb pszichiátriai tünetegyüttes. Minden ötödik ember egyszer élete során átesik egy depressziós perióduson. Egy egészséges ember hangulata az időjárás, események ill., egyéb stresszorok behatása alapján széles skálán mozoghat. A hangulatzavarok során a hangulat tartósan valamely szélső irányba tolódik. Két szindrómában nyilvánulnak meg: depressziós és mániás tünetcsoportban.

Bővebben: Bipoláris betegségek: depressziós és...

narkolepsziaAz alvás és ébrenlét zavaraival az „alvásorvoslás" foglalkozik. Ezek rendkívül szerteágazóak, osztályozásukra sokféle kísérlet történt. Az előzőekben főleg az inszomniával és az alvászavarok általános jellemzőivel foglalkoztam. A következőkben a különféle zavarok jellemzőit osztanám meg. (Természetesen az okok, tünetek, ill. teendők nagyon hasonlóak az előzőekben írtakhoz.) A következőkben a narkolepsziával (1/a), az obstruktív alvási apnoe szindrómával - OSAS (1/a), a cirkadián ritmus megzavarásából eredő alvászavarokkal (1/c), ill. a paraszomniákkal (2) foglalkozunk főként.

Bővebben: Alvás és ébrenlét zavarai (II.)

alvás és ébrenlét zavaraiAz alvászavarok megjelenhetnek inszomnia (álmatlanság) és túlzott nappali álmosság (EDS) formában. Inszomniáról vagy álmatlanságról beszélünk, ha az alvási latencia megnyúlt, megrövidül az alváshossz, az alvás pihentető élménye elmaradt, gyakori az éjjeli felébredés miatt a reggeli fáradtság. A nappali álmosság az előbbiek következménye. Az EDS esetén az ember hajlamos elaludni napközben. A nem kielégítő alvás következtében memória problémák, érzelmi zavarok alakulhatnak ki, romlik a munka hatékonysága és a mozgáskoordináció. Önmagában azonban nem betegség, hanem különféle alvási rendellenességek tünete.


Bővebben: Alvás és ébrenlét zavarai (I.)

Rovatszerkesztő:

Cserháti Zoltán

S4023556iwi

DEOEC ÁOK
orvostanhallgató

Belépés

Látogatók

Oldalainkat 57 vendég és 0 tag böngészi