Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

 

Az alábbiakban a világ kedvenc pszichoaktív anyagáról a koffeinről és annak mindenféle hatásairól lesz szó. A koffeinnek az egyetemes vonzerejét a pszichostimuláns tulajdonságának köszönheti. Fogyasztást követően a koffein a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki hatását. Befolyásolja számos enzim és ingerületátvivő anyag működését, és gátolja a testünkben egy fáradtságjelző anyag, az úgynevezett adenozin hatását. Az adenozin hírvivőként fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában. A koffein azáltal serkenti az idegrendszert, hogy blokkolja az agy adenozinkötő helyeit (receptorait), így fenntartja az éberséget. Ez a folyamat befolyásolhatja a vérerek összehúzódását is, ami egyben magyarázza a koffein fejfájást csillapító hatását, széleskörű  gyógyszeripari felhasználását is. Emellett emeli a vérnyomást és gyorsítja a szívverést.

A kiégési szindróma ( Burnout ) főként a segítő szakmákban dolgozókat (orvosok, ápolók, pedagógusok, rendőrök, könyvtárosok, pénzügyi tanácsadók, stb.) érintő tünetegyüttes. A „XXI. század rákja" most éli virágkorát, hiszen a megfeszített munkatempóban, megfelelni vágyásban és a mozgásszegény életmódban az emberek többsége küzd a hosszútávú fokozott érzelmi és fizikai megterheléssel, stresszel, melynek hatására fásultság, depresszió, negatív életvezetés, a pálya elhagyása alakulhat ki.  Az elmúlt évben az elvégzett több mint 4 ezer menedzserszűrés alkalmával a vizsgált páciensek közel 90 százalékénál diagnosztizáltak valamilyen megbetegedést, és közel 21 ezer diagnózis született. majdnem minden második ember panaszkodik a stressz miatt, és a magyar munkavállalók tizenöt százalékának súlyos depressziós tünetei vannak.

 

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) neurológiai természetű fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység, gyenge impulzuskontroll. Ez ma az egyik leggyakrabban diagnosztizált gyermekkori pszichiátriai kórkép. Mindamellett az egyik legvitatottabb is. Az óvodáskorban megjelenő problémák általában a szülői nyomást növelik, így még nehezebbé téve a beiskolázással és a neveléssel járó problémákat. A figyelemzavar tünetei nem kizárólagosak. Időnként mindenkinél megfigyelhetők. A figyelemzavarban szenvedőknél ezek intenzívebbek, tartósak és egyszerre több figyelhető meg.

 

A diagnózis megállapítása a betegség kezdetén gyakran nehéz. A beteg különböző testi panaszai miatt fordul többnyire orvoshoz (szövődménnyel járó részegség, alkoholfogyasztással kapcsolatos baleset, sérülés, betegség, vagy szociális-munkahelyi-családi probléma), gyakran a rendszeres alkoholfogyasztást igyekszik tagadni. Fontos a betegek kezelésre való motivációjának kialakítása, a beteggel el kell fogadtatni a kezelés szükségességét, ami gyakran nem egyszerű feladat. Az alkoholfüggőség kezelése nagyon összetett, hiszen kezelni kell a megvonási tüneteket, csökkenteni kell az alkohol iránti vágyat, végül kezelni kell az alkoholizmus következtében kialakuló egyéb kórállapotokat. Alkoholbetegeknél a függőség kezelése két főbb szakaszra osztható. Az első az esetleges megvonási tünetek rendezése, mely mindenképpen gyógyszeres terápiát és pszichiátriai osztályos kezelést igényel. A második, hosszabb szakasz a szerről való tényleges lemondás fázisa, az absztinencia elérése, mely kedvező esetben orvosi (pszichiátriai) és pszichológusi feladat, gyógyszeres és pszichoterápiás technikák kombinációja vezethet eredményhez.