Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

3.0 Beta

Pszichiátria

alkohol2A szenvedélyek, függőségek alapvetően kétfélék lehetnek: kémiai addikciók (alkohol-, drog-, nikotinfüggőség), továbbá viselkedéses vagy anyag nélküli addikciók (játékszenvedély, munkamánia, kóros vásárlás, kleptománia, internetfüggőség, stb.) Az alkoholizmust olyan idült betegségnek tartják, melynek kezdete alattomos, felismerhető tünetei vannak, s ezek a függőség súlyosságával arányosak. Ez a szenvedélybetegség talán a legkomplexebb mind közül. Az alkoholfüggőség testi és lelki tünetekben jelentkezik. A testi függőséget a toleranciafokozódás (egyre nagyobb mennyiségek ivása ugyanolyan hatás eléréséhez), és az alkohol hiányában vagy a szokottnál kevesebb mennyiségű alkohol fogyasztásakor jelentkező megvonási tünetek jellemzik. A lelki tünetek között szerepel a kontrollvesztés, azaz az ivás a nyilvánvaló egészségkárosító hatása ellenére is folytatódik. Az alkohol rendszeres fogyasztása akkor minősül betegségnek, ha az alkoholizmus testi, lelki és szociális tünetei már kimutathatóak. Magyarországon kb. 800.000-1.000.000-ra tehető az alkoholbetegek száma. Az alkoholizmus férfiaknál gyakrabban fordul elő, azonban kutatási adatok szerint ez az arány lassú kiegyenlítődési tendenciát mutat. A típusos kezdet 16-30 éves korra tehető.

 

Bővebben: Alkoholizmus I. – A kezdet

A szorongásos betegségek közül a pánikbetegségek a leggyakoribbak. [A szorongásos betegségek csoportjába tartoznak a pánikbetegségen kívül a különböző simplex fóbiák (például póktól, kígyótól, bezártságtól való túlzott félelem), szociális fóbia (szerepléstől, mások általi negatív megítéléstől való irreális félelem), akut és krónikus stressz-zavarok.] Hazánkban a lakosság igen magas arányát érinti – akár százezret is elérheti - sokszor nem tulajdonítPánikbetegséganak neki megfelelő jelentőséget. Nőknél kétszer olyan gyakran fordul elő, mint férfiaknál. (A nőkre nehezedő hatalmas nyomás miatt alakult így.) Általában 20-40 éves korban jelentkezik. Az emberek többsége abban a tudatban él, hogy a jelentkező tüneteknek (fejfájás, szédülés, hányinger, rémület, mellkasi fájdalom, hidegrázás, rettegés, félelem, gyorsuló szívdobbanás, izzadás, sírás, légzési nehézségek, stb.) szervi eredete van. Ezért általában kardiológushoz, gasztroenterológushoz és neurológushoz fordulnak, ahol a negatív eredmények miatt még stresszesebbek lesznek.

Bővebben: Pánikbetegségek avagy mitől kell...

A XX. Század új kihívások elé állította az orvostudományt. Az emberiséget veszélyeztető testi betegségek közül egyre többre találtuk a gyógymódot. Az életet közvetlenül veszélyeztető fertőző betegségek kezeléseben elért sikerek, valamint a várható élettartam növekedésével az érdeklődés az életminőség javítása felé fordult. A WHO adatai szerint az életvitelt és a munkaképességet korlátozó megbetegedések 40%-a pszichiátriai vagy neurológiai betegség.  A pszichiátriai kórképek közül kiemelkedő jelentőségű a depresszió.

A major depresszió ( major depressive disorder, MDD ) egy krónikus, gyakorta recidiváló betegség. Élete során a népesség minimum 20 százaléka legalább egy alkalommal szenved depresszióban! A depresszió és a következményei óriási pszichológiai és anyagi terhet rónak a betegre, annak családjára és a társadalomra. Ennek ellenére az érintett országok 66%-a az egészségügy költségvetésének kevesebb mint 1%-át költi a depresszió gyógyítására.

 

Bővebben: A terhesség alatti depresszióról I. rész

Rovatszerkesztő:

Cserháti Zoltán

S4023556iwi

DEOEC ÁOK
orvostanhallgató

Belépés

Látogatók

Oldalainkat 184 vendég és 0 tag böngészi