Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

 

A hangulat az egyén tudatát, egész tevékenységét tartósan befolyásoló érzelmi állapot. A hangulatzavar az egyik leggyakoribb pszichiátriai tünetegyüttes. Minden ötödik ember egyszer élete során átesik egy depressziós perióduson. Egy egészséges ember hangulata az időjárás, események ill., egyéb stresszorok behatása alapján széles skálán mozoghat. A hangulatzavarok során a hangulat tartósan valamely szélső irányba tolódik. Két szindrómában nyilvánulnak meg: depressziós és mániás tünetcsoportban.

 

Nagy általánosságban a mindenre kiterjedő gátoltság a jellemző a depresszióban szenvedőknél. Az egyik leggyakoribb tünet az alvászavar. Depresszív tünetek: szomorúság, lehangoltság, tehetetlenségérzés, önvádlások, elkeseredettség. A legkönnyebb feladatok is erőfeszítést igényelnek. A koncentráció és a figyelem csökken, memóriazavar és pesszimizmus alakul ki. Beszéde lassú, hezitáló és tartalmilag elszegényedett. A páciensnek magáról és a világról negatív képe van.

Súlyosság szerinti felosztás

* Enyhe depresszió – tünetek szenvedést okoznak, de nem befolyásolja annyira

* Mérsékelt depresszió – jelentős nehézséget jelentenek a mindennapi dolgok

* Súlyos depresszió pszichotikus tünet nélkül – képtelen elvégezni a szokásos tevékenységeket

* Súlyos depresszió pszichotikus tünetekkel – depressziós tünetek mellett hallucinációk jelentkeznek és közelgő katasztrófa érzése

Hangulatzavarok oka még nem ismert. Organikus, genetikai, szociális és pszichológiai faktorok is szerepet játszanak kialakulásában. A személyiségjegyek közül a szorongáskészenlét és a kényszeresség hajlamosít depressziós és bipoláris hangulatzavar kialakulására. Az énerősítő tényezők, a szociális támasz és az intim kapcsolatok hiánya a depresszió kialakulását szintén elősegíti.

 

A mánia a pszichoanalitikus felfogás szerint, a depresszió elleni védekezés. Nagy általánosságban a gátlások felszabadulása a jellemző.

Alaptünet a megnövekedett önértékelés, az emelkedett hangulat és a fokozott aktivitás. Gátlástalan, izgatott, időnként impulzív, hiperaktív, előfordul, hogy fenyegetővé, támadóvá válik. Beszéde gyors, hangos, bőséges. A mániás pácienst minden érdekli, mindennek örül. A felfogása gyors, de felületes, pontatlan. Mindenre képesnek érzi magát.

Súlyosság szerinti felosztás

* Hipománia – a páciens úgy érzi mind fizikailag, mind szellemileg hatékony, túlzottan barátságos

* Mánia pszichoszomatikus tünetek nélkül – az eufóriás hangulatot ingerlékenység, agresszió szakítja meg

* Súlyos mánia pszichoszomatikus tünetekkel – a folyamatos beszédkényszer miatt nem lehet érteni a beszédet

*Mániás stupor – ritka, a páciens mozdulatlan, nem beszél, arca vidám.

 

Kezelésük évekig, évtizedekig, nemritkán élethosszig tart. A kezelés három részre tagolható:

a) akut – cél a terápiás válasz elérése

b) fenntartó, stabilizáló – cél a relapsus (visszaesés) kivédése

c) profilaxis (óvintézkedés) – cél az újabb epizódok kivédése

A terápia főbb mérföldkövei megegyeznek, mindamellett a mániás pácienst nehéz az otthonában tartani, viszont szükség van kórházi kezelésre is. Ma már számos lehetőség áll rendelkezésünkre, de a stratégiát minden esetben személyre szabottan kell kialakítani a pszichiátriai anamnézist is figyelembe véve. A kognitív modell alapján kidolgozott magatartás terápia a legeredményesebben és leggyakrabban alkalmazott módszer. Mindamellett a pszichoterápia és a farmakoterápia mellett a mániás epizód terápiás lehetőségei közé tartozik az elektrokonvulzív kezelés is.

A depresszióra hajlamos személynek állandó támaszra, megerősítésre van szüksége. A lefolyás alapján unipoláris depressziót, unipoláris mániát és bipoláris zavart különíthetünk el.  Kb. 15-30 éves korban jelenik meg az első depressziós epizód, mely 6-8 hónapig tart. Az esetek 60-75%-ában 1-10 év múlva következhet az első mániás epizód, mely kb. 4 hónap hosszú.

A páciens a kezelés során megtanulja felismerni a változásokat előidéző negatív gondolatokat, tetten éri a gondolkodás során felbukkanó logikai hibákat és miután megtanulja felismerni azokat, kijavítja.

 

Forrás:

A pszichiátria magyar kézikönyve, Szerk.: Füredi J., Németh A., Tariska P., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2003, Harmadik kiadás

MSD orvosi kézikönyv – Diagnózis és terápia, Főszerk.: Mark H. Beers, MD, Melania Kiadó Kft., Budapest, 2009, Harmadik magyar kiadás

Harrison Belgyógyászati Kézikönyv, Szerk.: Eugene Braunwald, Anthony S. Fauci, Dennis L. Kasper, Stephen L. Hauser, Dan L. Longo, J. Larry Jameson, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2005, Tizenötödik kiadás