Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

A Parkinson-kór az idegrendszeri degeneratiók közé sorolt progresszív betegség. James Parkinson már 1817-ben leírta ezt a kórt (An Essay on the Shaking Palsy), ám okát csak az 1960-as években sikerült kideríteni. A középagyban található egy ún. substantia nigra (fekete állomány),  mely terület Parkinson-kóros betegeknél elhalványul és elvékonyodik. A degeneratio következtében a striatumban dopaminhiány alakul ki. A dopamin mellett csökken a noradrenalin és a szerotonin mennyisége is és megnő az acetil-kolin mennyisége. Ezek a neurotranszmitterek olyan speciális ingerültátvivő anyagok, melyeket a neuronok arra használnak, hogy jeleket küldjenek egymásnak. Ha nem áll termelődik elegendő dopamin, az agy nem képes megfelelően irányítani és létrehozni a különböző mozgásokat. A Parkinson-kór alattomosan kezdődik, gyakran az első klinikai tünetek megjelenéséig a striatum elveszítheti dopamintartalmának 70%-át is. A Parkinson-kórban a substantia nigra degeneratiojának oka ismeretlen. Fontos elkülöníteni a Parkinson-syndromától(parkinzonizmus), a degeneratio itt is a substantia nigrában következik be, ám itt a károsító tényezők azonosíthatóak. Ilyenek például a kábítószerek, gyógyszerek, az agy strukturális károsodásai és fertőzések. Genetikai tényezők vizsgálata során a betegek 3-5%-ánál családi halmozódást észleltek. Magyarországon becslések szerint kb. 15-20.000 ember szenved Parkinson-kórban.

 

A Parkinson-kór legjellemzőbb tünetei(melyet már James Parkinson is leírt 1817-ben a mozgásszegénység (hypokinesis), az izommerevség (rigor), és a remegés (tremor). Hypokinesisnek hívjuk a mozgások lassulását, nehezedését és mennyiségének csökkenését. Legészrevehetőbb az arcmimika szegényedése, a ritka pislogás és a járás megnehezedése. A járásnak a megkezdése a legnehezebb, de a megállás, vagy megfordulás is nehézséget okoz járás közben. Emellett apró léptűvé, csoszogóvá válik (marche á petit pás). Az izmok merevvé (rigor) válnak és ez jelentősen megnehezíti a mozgást. A kezek kisizmainak merevsége sok problémát okozhat a mindennapi tevékenységekben, mint például a cipőfűző megkötése, a zipzár felhúzása vagy különböző ruhák begombolása. Az izommerevség az arc kifejező képességét is jelentősen lecsökkenti, ez problémákat vethet fel a depresszió felismerésében. A kéz finommozgásai is megváltoznak, ezáltal megváltozik az írás, a betűk kisebbek leszenek, a folyamatos vonalvezetés pedig megszűnik (micrographia). A Parkinson-kór kardinális tünete a nyugalmi tremor, de a betegek nagy részének posturalis tremora is van. A nyugalmi tremor lassú, finomhullámú remegés, mely nyugalomban erősödik; akaratlagos mozgások indítására pedig csökken, vagy megszűnik teljesen. Elsősorban felsővégtagokon jelenik meg és általában asszimetrikus.


A Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható, csak kezelhető. Többekben felmerülhet az, hogy ha a dopamin hiánya okozza a betegséget, akkor miért nem adnak dopamint a betegnek. A probléma az, hogy a dopaminmolekulák képtelenek átjutni a vér-agy gáton. Azonban a kezelések alapja az ún.  Levodopa, a dopamin előanyaga, mely képes átjutni a vér-agy gáton. Ennek köszönhető az is, hogy a betegség kialakulását követően az érintettek túlélése 10 évről 15-20 évre emelkedett. Azonban a levodopa sem képes meggyógyítani a betegséget, hiszen a substantia nigra sejtjeinek pusztulását nem képes megállítani, azonban a tüneteket nagymértékben enyhíti. A levodopa kezelést hatékonyabbá lehet tenni COMT-gátlókkal (entacapon, tolcapon). A COMT (katechol-o-metil-transzferáz) egy enzim, mely a vékonybélben található és lecsökkenti a levodopa hatákonyságát. A MAO-gátlók (szelegilin) csökkentik a dopamin, a szerotonin és a noradrenalin lebontását. A Parkinson-kór korai szakaszában késlelteti a levodopa-kezelés megkezdését. A betegség korai szakaszában dopaminantagonisták (bromokriptin, ropinirol, pramipexol) monoterápiában adhatóak, később levodopával kombinálva ajánlott. A dopaminantagonistáknak kevesebb a mellékhatása, mint a levadopának ezért is előnyös ezzel kezdeni a diagnózis felállításakor. Az antikolinerg szereknek(biperiden, procyclidin) kedvezőtlen mellékhatásai miatt az utóbbi időkben jelentőssége csökkent. Főként tremordomináns formában szenvedő, fiatalabb korosztálynak szokták adni.

A Parkinson-kór kezelésére sebészeti beavatkozások is rendelkezésre állnak. Ilyen a pallidotomia, mely a dykinesiát szűnteti meg. Ekkor elroncsolják a globus pallidus egy kis részét. A thalamotomia a tremorra jelenthet megoldást, ekkor a thalamus egy részét távolítják el. Manapság azonban a mély agyi stimuláció(DBS) háttérbe szorítja ezeket az eljárásokat. A műtét során elektródákat ültetnek az agyba, amelyek substantia nigrát stimulálva csökkentik az akaratlan mozgásokat és a remegést. Előnye, hogy nem roncsolja, csak ingerli az agy adott területét. Az elektródákat egy mellkasba ültetett pacemaker vezérli.
Mivel a Parkinson-kór progresszív betegség, a beteg előbb-utóbb nem tudja saját magát ellátni. Segítség lehet ilyenkor a közvetlen család, vagy háziápoló fogadása is szükségessé vállhat. Ha ezek nem kivitelezhetőek és a beteg dementiában szenved, vagy súlyosan mozgáskorlátozott a gondozására ápolási otthon lehet a megoldás.