Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

Sertés influenza, a gyilkos(?) vírus

Az elmúlt hetekben sokat foglalkoztak a médiában a legutóbb kitört influenza-vírus járvánnyal, az úgynevezett „sertés-influenzával”. A járvány Mexikóból indult ki és itt szedte legtöbb áldozatát, több tucat halálesetet okozva. Világszerte 24 országból kb. 2000 megbetegedést jelentettek eddig. A szakemberek pandémiával riogatnak bennünket. Egészségügyi problémán túl jelentős gazdasági, kereskedelmi és egyéb kihatása is van a járványnak a bevezetett karanténok és korlátozások miatt.

Mit is jelent a Pandémia a kifejezés, és eddig mikor fordult elő a történelemben:

A pandémia kifejezés definíciója a WHO (World Health Organization) szerint:

-új betegség fellépése a népességben

-a kórokozó embereket fertőz, és komoly betegséget okoz

-a kórokozó könnyen és huzamosabb ideig terjed a népességben.

-először Hippokrates írta le a vírust időszámításunk előtt 412-ben.

-az első pandémiát 1580 ban jegyezték fel, azóta 10-30 évenként felléptek kisebb-nagyobb járványok, mivel ennyi idő szükséges a vírusnak, hogy újabb típus fejlődjön ki, ami ellen a szervezetünk nem tud megfelelően védekezni.

-1889-1890: az „orosz nátha”, amelyben kb. 1 millió ember halt meg világszerte.

-1918-1919: a „spanyol nátha”, világszerte kb. 50 millió áldozata volt. Az akkori populáció kb 1/3-a megfertőződött a virus által, ez kb. 500 millió embert jelent. A vírus H1N1 típusú volt, ami a mostani sertés-influenzával megegyezik. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy most ekkora veszteségre kell számítanunk, mivel a mostani fertőzést egy másik variáns okozza.

-1957 : az „ázsiai influenza”, Kb. 2 millió embert halálát okozta. A vírus a H2N2 törzsből származott.

-1968-69: a „Hong-Kong-i influenza”, amely a utolsó jelentős pandémia, kb. 1 millió ember halálát okozta. H3N2 törzs vírusról volt szó.

Az influenza vírusról általában

a vírus egy RNS-t tartalmazó vírus, az Orthomyxovírusok közé tartozik. 3 típusát különböztetjük meg: A, B és C, aszerint hogy milyen felszíni fehérjéket tartalmaznak. Ezek a fehérjék a vírus terjedésében, fertőző képességében játszanak fontos szerepet. Közülük a neuraminidáz és a haemagglutinináz a legjelentősebb, N és H betűkkel jelöljük őket. A leggyakoribb törzsek, amelyek az emberre is veszélyesek és a legtöbb fertőzést okozzák: H1N1, H3N2.

Az influenza-A a legveszélyesebb típus, ennek több, mint 100 variánsát bizonyították. Ezek a törzsek, mint rezervoár, állatokban vannak jelen, úgymint madarakban, sertésekben, kutyákban, lovakban, fókákban. Ezek változatai támadják aztán meg az embert, különböző erősségű járványokat okozva.

Az állatokban a vírus genetikailag állandóan változik, módosul, génmutációk történnek. Ezért tapasztalható, hogy egy újabb agresszív törzs megjelenéséig általában 10-30 év telik el.

A betegség lefolyása, tünetek

A vírus cseppfertőzéssel terjed, és általában a legyengült immunrendszerű emberek betegszenek meg, főleg a gyermekek és az idősek. A lappangási idő 1-4 nap. A betegség gyors kezdettel jár, melynek idejét a beteg általában pontosan meg is tud nevezni.

Jellemzően magas lázzal jár, főleg a fiatalabbaknál figyelhető ez meg. A garat és torok képletek gyulladása általában megfigyelhető. Vízszerű orrváladék sokszor jelen van. A szapora pulzus főleg a láznak köszönhető. Ezen felül általános gyengeség, izomfájdalom jellemző, amely rendszerint a vírusfertőzéseknél megfigyelhető. A betegek nagy többsége panaszkodik fejfájásról, a szem mozgatásakor jelentkező fájdalomról. Néhány esetben agyhártyagyulladással is számolni kell.

A vírust a tünetek fellépte után még 5-10 napig terjeszti a beteg, a gyermekek akár még tovább, kitéve ezzel másokat a fertőzésnek.

Kezelés, védőoltások

A betegek általában maguktól gyógyulnak. Fontos az ágynyugalom, sok folyadék fogyasztása. Súlyos fertőzés esetén antivirális gyógyszerek is rendelkezésre állnak. Az influenza vírusra hatékony gyógyszerek az oseltamivir (Tamiflu) és a ranamivir (Relenza), mindkettő neuraminidáz gátló szer. Ezek a szerek a mostani „sertésinfluenza” ellen is hatásosnak bizonyulnak. Továbbá az amantadine (Symmetrel), amely egyben egy Parkinson-kór elleni gyógyszer is.

Mint sok más betegség esetén, itt is legfontosabb a megelőzés. Vagyis járványos időszakban a nagy tömegek kerülése (ha lehetséges), ahol a legnagyobb mértékben ki lehetünk téve a fertőzésnek. Az immunrendszerünk megerősítése helyes táplálkozással, gyümölcsök, zöldségek fogyasztásával, vitaminok szedésével. Fontos a rendszeres sport, hiszen az bizonyítottan erősíti szervezetünket.

A védőoltás kérdése rendszeresen napirendre kerül. Sajnos az nem nyújt teljes biztonságot a betegség elkerülésére, hiszen a vírus megannyi fajtája ellen lehetetlen oltóanyagot kifejleszteni.Az oltások mindig az aktuálisan leggyakoribb törzsek ellen nyújtanak védelmet. Mindezek ellenére a védőoltás ajánlott mindenkinek, különösen a gyermekek és idős emberek részére. Hiszen ha meg is betegedünk, a kórlefolyás enyhébb lehet.