Tartalomjegyzék
A daganatok olyan sejtekből épülnek fel, amelyek valamilyen okból kikerültek a szervezet szabályozórendszerei alól, így korlátlanul szaporodnak és örökéletűvé válnak. Egy kórosan burjánzó sejtcsoport jön létre. Ezzel szemben az egészséges sejtek meghatározott számú osztódás után megöregednek, majd elpusztulnak.
A daganatos sejtek élősködnek a szervezet egészséges sejtjein, mivel a táplálásuk és a vérellátásuk a szervezettől függ és ezekért versengésnek indul az egészséges illetve a daganatos sejtcsoport. Ha az utóbbi nyer, bekövetkezik a szervezet végső leromlása, a beteg kórosan sovány és gyenge lesz (cachexia).
A daganatok kialakulása bármilyen úton is jön létre, két celluláris (sejten belüli) mechanizmusra vezethető vissza: A sejtek örökítő anyaga a DNS, ez biztosítja a sejteknek az életet, lehetővé teszi az osztódást és még sok más fontos feladatot ellát. A DNS génekből áll, ezek alapján történik a különböző fehérjék létrehozása. A daganatok kialakulásában két fontos géncsoport (mindegyikbe sok-sok gén tartozik, ezek bármelyikének meghibásodása elvezethet a rák kialakulásáig) vesz részt:
- Tumorszupresszor gének: olyan gének, amelyeknek normális körülmények között az a feladatuk, hogy megakadályozzák a daganatok kialakulását. Amennyiben ezek a gének sérülnek, vagy szerkezetük megváltozik a feladatukat nem tudják ellátni.
- Protoonkogének: olyan gének, amelyek normálisan elősegítik a sejtek osztódását, de ha kórosan kezdenek el működni folyamatos sejtosztódást okoznak így elősegítik daganatok kialakulását.
A rosszindulatú daganatok kialakulásában sok tényező játszik szerepet:
- - Földrajzi tényezők: a daganatok egyes típusai gyakrabban fordulnak elő bizonyos helyeken, de ez főleg a különböző környezeti tényezőknek tudható be
- - Környezeti tényezők: az olyan anyagokat, amelyek elősegítik a rák kialakulását carcinogéneknek hívjuk, ezek jelen lehetnek a vízben, levegőben, táplálékunkban stb. Idetartoznak a sugárzások (UV, ionizáló), különböző vegyületek (pl. azbeszt, naftilamin, benzol, vinil-klorid, arzén, króm, nikkel, radioaktív ércek).
- Táplálkozás: a tápanyagok három úton vezethetnek daganatokhoz:
1. A táplálékban valamilyen carcinogén van
2. A táplálék önmagában nem rákkeltő, de azzá válik a szervezetben történő átalakítás után
3. A táplálék valamilyen daganatokkal szembeni védekező mechanizmust gátol
- Életmód (alkohol, dohányzás)
- - Életkor: Növekvő életkorral (55-75év, ezután csökken) nő a daganatok kialakulásának a veszélye részben a mutációk halmozódása, részben az immunrendszer csökkent működése miatt. Ezen kívül gyermekekben (15 év alatt) is valamivel gyakrabban fordulnak elő.
- - Öröklődés: néhány daganat típus bizonyíthatóan öröklődik (retinoblastoma, multiplex endokrin neoplasia, neurofibromatózis I. típusa, Wilms tumor) de nem öröklődő daganatoknál is fokozott a kockázat, ha a családban már előfordult.
- - Különböző betegségek: rákmegelőző állapotok (praecancerosus elváltozások)
- - pl.: máj cirrhosis, nem gyógyuló bőrseb (olyan állapotok ahol fokozott a sejtosztódás)
- - Hyperplasiás (sejtek számának növekedése) vagy dysplásiás (a sejtek alakja és funkciója is megváltozik) állapotok
- - Gyomornyálkahártya krónikus gyulladása
- - Krónikus gyomor vagy nyombél fekély
- - Adenoma villosum a bélben
- - Különböző vírusfertőzések (hepatitis B, C vírus /HBV, HCV/, humán papilloma vírus /HPV/, Epstein-Barr vírus /EBV/, humán T-sejtes leukémia- lymphoma vírus-1 /HTLV-1/, humán immundeficiencia vírus /HIV/, humán herpesz vírus-8 /HHV-8/).
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy átalakulhat-e egy jóindulatú daganat rosszindulatúvá? A válasz legtöbbször nem, de akadnak kivételek és minden jóindulatú daganat hordozza azt a veszélyt, hogy belőle rosszindulatú elváltozás alakul ki, ezért nem szabad könnyelműen venni a jóindulatú daganatokat sem!