Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

Az epilepszia az agyműködés ismétlődő, rohamokban jelentkező(paroxismalis) zavara. A központi idegrendszer egy neuroncsoportjának kóros kisüléseinek tulajdoníthatóak a rohamok. Ilyenkor felbomlik az izgalmi- és gátló folyamatok egyensúlya, és izgalmi túlsúly keletkezik. Epilepszia diagnózisa visszatérő rohamok esetén állítható fel. Ez az egyik leggyakoribb idegrendszeri betegség, a népesség 0,5-1%-a szenved ebben a betegségben. Hazánkban kb. 60.000 embernek van epilepsziás megbetegedése. Azonban egészséges emberek is szenvedhetnek el epilepsziás rohamot, mely később nem ismétlődik, hozzávetőlegesen a népesség 4-5%-ánál jelentkezik alkalmi epilepsziás roham. Alkalmi epilepsziás rohamok főként lázas állapotokban, koponyatrauma és túlzott drog vagy alkohol fogyasztása illetve megvonása esetén fordulhatnak elő.

A Parkinson-kór az idegrendszeri degeneratiók közé sorolt progresszív betegség. James Parkinson már 1817-ben leírta ezt a kórt (An Essay on the Shaking Palsy), ám okát csak az 1960-as években sikerült kideríteni. A középagyban található egy ún. substantia nigra (fekete állomány),  mely terület Parkinson-kóros betegeknél elhalványul és elvékonyodik. A degeneratio következtében a striatumban dopaminhiány alakul ki. A dopamin mellett csökken a noradrenalin és a szerotonin mennyisége is és megnő az acetil-kolin mennyisége. Ezek a neurotranszmitterek olyan speciális ingerültátvivő anyagok, melyeket a neuronok arra használnak, hogy jeleket küldjenek egymásnak. Ha nem áll termelődik elegendő dopamin, az agy nem képes megfelelően irányítani és létrehozni a különböző mozgásokat. A Parkinson-kór alattomosan kezdődik, gyakran az első klinikai tünetek megjelenéséig a striatum elveszítheti dopamintartalmának 70%-át is. A Parkinson-kórban a substantia nigra degeneratiojának oka ismeretlen. Fontos elkülöníteni a Parkinson-syndromától(parkinzonizmus), a degeneratio itt is a substantia nigrában következik be, ám itt a károsító tényezők azonosíthatóak. Ilyenek például a kábítószerek, gyógyszerek, az agy strukturális károsodásai és fertőzések. Genetikai tényezők vizsgálata során a betegek 3-5%-ánál családi halmozódást észleltek. Magyarországon becslések szerint kb. 15-20.000 ember szenved Parkinson-kórban.

 

 

A sclerosis multiplex(SM) a központi idegrendszer fehérállományának gyulladásos jellegű demyelinisatios(az idegsejteket körülvevő myelin elhalása) betegsége. Becslések szerint a világon 2,5 millió embert érint ez a neurológiai betegség. Kialakulására mindezidáig nem találtak magyarázatot, de folyamatosan kutatások folynak. Az esetek 2/3-ában fiatal felnőttkorban jelentkeznek az első tünetek és a nőknél sokkal gyakoribb ez a megbetegedés, mint férfiaknál.

 

 

A stroke (sztrók, gutaütés ) egy gyűjtőfogalom. Akutan fellépő  neurológiai tünetegyüttes,  mely 24 óránál tovább fennáll, és vascularis (ér) eredetű. Magyarországon népbetegségnek számít. Becsléseink szerint jelenleg Magyarországon évente kb. 40-50.000 beteg kerül kórházba stroke miatt.

A gyűjtőfogalomba három kórkép tartozik a betegség kialakulása szerint csoportosítva. Az esetek 83%-a Ischaemiás (atherothrombosis 36%, embolia 24%, lakunaris infarctus 23%) azaz az agyba valamilyen oknál fogva nem jut vér, ezért az agysejtek tápanyag és oxigén hiányában elhalnak. A másik két csoport az intracerebralis vérzés 10% és a subarachnoidalis vérzés 7%. Ennél a két típusnál az agykárosodás oka az agyszövetbe betörő vérzés.