Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

3.0 Beta

Tartalomjegyzék

pills_2Amennyiben nem tüneti-, vagy alkalmi epilepsziás rohamot diagnosztizáltak, gyógyszeres kezelés szükséges. Epilepszia kezelésére ún. antikonvulzív szereket alkalmaznak. Ezek a gyógyszerek az esetek nagy részénben meggátolják további rohamok kialakulását, ám van akinél csak csökkenteni tudják azok gyakoriságát. Manapság már többféle antiepilepticum van, ezek közül a betegség típusa és a rohamformák ismerete alapján lehet választani. A betegek kb. 60%-ában már egy gyógyszerrel(monoterápia) tartós rohammentességet lehet elérni. Kezdő adagnál, ha a rohamok száma nem csökken, tovább emelhető a dózis. Azonban sok betegnél nem elég egyetlen gyógyszer, ilyenkor még egy gyógyszer beállítása javasolt. Az epilepsziák nagy része életre szóló gyógyszerszedéssel jár. 4-5 év rohammentesség után azonban megkísérelhető az abbahagyása, vagy csökkentése.
Antiepileptikumot szedése mellett a terhesség megfontolandó. Az egészséges populációhoz képest a fejlődési zavarok gyakorisága 2-3x nagyobb. Gyógyszeres kezelés alatt fogant gyerekek 10%-ának lehet valamilyen fejlődési rendellenessége. Kombinált terápiában az esély rá tovább nő.  Ezért tervezett terhesség esetén lehetőleg monoterápiát kell beállítani, a legalacsonyabb dózissal. Antiepileptikumok szedése mellett megnő az esélye a meddőségnek is.

Az epilepszia és az antiepileptikumok szedése a járművezetést is korlátolja. Bármilyen okból lezajlott epilepsziás roham után 1 évig nem lehet gépjárművet vezetni. Ha a beteg ismert epilepsziás és gyógyszerszedés mellet 2-3 éve rohammentes, akkor a kezelőorvos mérlegelése alapján a jogosítvány visszaadható évenkénti felülvizsgálattal. Antiepileptikumok elhagyása után 2 év rohammentesség szükséges a jogosítvány visszaadásához.

A betegek 10-20%-ánál antikonvulzív kezeléssel sem érhető el a rohammentesség. Ilyenkor műtét jöhet szóba.Kimutatott agyi károsodás (pl. heg) esetén, amennyiben az csak kis területet érint, a terület eltávolításával a rohamok megszüntethetők, vagy a súlyosságuk, gyakoriságuk csökkenthető. A két féltekét összekötő idegrostok (corpus callosum) sebészi átmetszésével olyan betegeken lehet segíteni, akikben a rohamok az agy több területéből indulnak ki, vagy nagyon gyorsan kiterjednek az agy egészére. A műtétnek többnyire nincs lényegesebb szövődménye. A műtét után a gyógyszerszedés általában folytatandó.

A nervus vagus (X. agyideg) elektromos ingerlése a parciális rohamok számát 1/3-addal csökkenti. Feltételezések szerint ennek az idegnek közvetett kapcsolata van a rohamok keletkezésében gyakran szerepet játszó agyterületekkel. A szív pacemakerhez hasonló eszközt ültetnek be a bal kulcscsont alá, és a bőr alatt vezetett dróttal a vagus ideg nyaki szakaszához kapcsolják. Az eszköz a bőrt enyhén elődomborítja. A műtét 1-2 óra alatt lezajlik, és ambuláns körülmények között végzik. A betegek, ha érzik a roham közeledtét egy mágnessel bekapcsolják a készüléket, vagy állandóan bekapcsolva tartják azt. Néhány betegben az idegstimuláció megelőzi a rohamokat, vagy csökkenti azok számát és súlyosságát. A vagus ingerlését antikonvulzív szerek adásával párhuzamosan végzik. A kezelés szövődményeként rekedtség, köhögés és a hang mélyülése fordulhat elő.


Forrás:
- Szirmai Imre: Neurológia Medicina ISBN 963 242 934 6
- MSD Orvosi kézikönyv ISBN 0-911910-35-2
- Epilepszia.hu