A nagy nyálmirigyek begyulladhatnak sérülés, fertőzések, vagy autoimmun betegségek (pl.: Sjörgen szindróma) esetén, de jelentkezhet a kórkép tuberkolózis, sugárkezelés, gyógyszeres terápia kísérő tüneteként, vagy legyengült állapotban( pl.: műtétek után). A gyulladás hátterében a nyálmirigyek kivezetőcsöveinek elzáródása áll, aminek következtében a termelődő nyál nem tud a szájüreg felé kijutni, így a mirigy és a környező szövetek közé áramlik és ott jellegzetes tüneteket okoz:
Rossz közérzet. Feszülés, fájdalom, duzzanat az érintett területen. Szájszárazság, rossz lehelet, a nyak és a fül irányába kisugárzó fájdalom, esetenként láz. Súlyos esetben tályogok is megjelenhetnek a szájüregben. A duzzanat és a feszülés a táplálkozást közvetlenül megelőzően, az étkezés alatt, és rövid ideig étkezés után fokozódhat.
Mindenkinek három pár nagy nyálmirigye van. A legnagyobb a fültőmirigy (parotisz, az ábrán 1.) az állkapocs szögletnél, a fül előtt. A két kisebb, a nyelv alatti (szublingvális, az ábrán 2.) mirigy, és az állkapocs alatti (szubmandibuláris, az ábrán 3.) mirigy. Ezek mellett több kisebb nyálmirigy is van elszórtan a szájüregben.
A nagy nyálmirigyek begyulladhatnak sérülés, fertőzések, vagy autoimmun betegségek (pl.: Sjörgen szindróma) esetén, de jelentkezhet a kórkép tuberkolózis, sugárkezelés, gyógyszeres terápia kísérő tüneteként, vagy legyengült állapotban( pl.: műtétek után). A gyulladás hátterében a nyálmirigyek kivezetőcsöveinek elzáródása áll, aminek következtében a termelődő nyál nem tud a szájüreg felé kijutni, így a mirigy és a környező szövetek közé áramlik és ott jellegzetes tüneteket okoz:
Rossz közérzet. Feszülés, fájdalom, duzzanat az érintett területen. Szájszárazság, rossz lehelet, a nyak és a fül irányába kisugárzó fájdalom, esetenként láz. Súlyos esetben tályogok is megjelenhetnek a szájüregben. A duzzanat és a feszülés a táplálkozást közvetlenül megelőzően, az étkezés alatt, és rövid ideig étkezés után fokozódhat.
Az egyik leggyakoribb formája a betegségnek a fültőmirigy bakteriális, vagy vírusos fertőzés okozta gyulladása a Mumpsz vagy Parotitis epidemica gyermekkorban a leggyakoribb az előfordulása, 2-3 hétig tartó lappangás jellemzi. Előbb jelentkezik láz, mint a mirigyduzzanat. Felnőtt korban szövődményei gyakrabban jelentkezhetnek. Ilyen szövődmény a bakteriális parotisz gyulladás,hasnyálmirigy gyulladás, here- vagy petefészek gyulladás ami sterilitáshoz, azaz a nemzőképesség elvesztéséhez vezethet. Gyermekkorban a megbetegedés magától elmúlik, szövődmények nagyon ritkán kísérik. A mumpsz kialakulásáért a Staphylococcus Aureus, vagy a Streptococcus Viridians baktériumok, illetve az infulenza vírusával rokonságot mutató Paramyxovírus a felelősek. Ezek a fertőző ágensek a szájüreg felől a fültőmirigy kivezetőcsövén keresztül érik el a mirigy állományát, ahol a fent leírt tüneteket okozzák. A vírusfertőzéses forma esetén gócos szövetelhalás is előfordulhat.
Bakteriális Sialoadenitis esetén bármelyik nagy nyálmirigy érintett lehet, de legtöbbször a parotisz és a szubmandibuláris mirigy esetében fordul elő. Bármelyik életkorban előfordulhat. A fertőzés hasonló módon alakul ki, mint a mumpsz, azzal a különbséggel, hogy a szervezet, legyengült, kiszáradásos állapotban van, vagyis sok vizet vesztett valamilyen orvosi kezelés, egyéb betegség, vagy operáció miatt, ami a nyálmirigyek csökkent nyáltermelését okozza. Ez esetben a szájnyálkahártya is kiszáradhat, szájszárazság (xerostomia) léphet fel. Ha a nyáltermelődés csökkenése, és a szájszárazság gyakran ismétlődik, krónikussá válik a nyálmirigygyulladás. A hosszan fennálló gyulladás a mirigyszövetet károsíthatja.
Kezelés: nagy figyelmet kell fordítani a szájápolásra, esetenként antibiotikumos kezelés, műnyál alkalmazása- az ismétlődő fertőzések, és a szájszárazság kellemetlen tüneteinek elkerülésére, súlyos esetben a mirigyet műtéttel kell eltávolítani.
Nyálkő (sialolith) akkor képződik, amikor gyulladásos betegségek következtében elhalt és a mirigy állományából levált mirigyhámsejt köré, a gyulladás következtében megváltozott összetételű nyálból kiválnak a szervetlen anyagok. A kő mérete idővel nőhet, és újabb kövek is képződnek. A nyálmirigy gyulladása akkor következik be, amikor a kő elzárja a mirigy kivezetőcsövét, és ekkor kezdenek jelentkezni a tünetek (fezülés, duzzanat stb.). Ebben a stádiumban a mirigyből tejszerű, sűrű váladék ürül, nyomásra fájdalom jelentkezik. Hosszabb idő eltelte után a kő okozta állandósult gyulladás miatt a mirigy állománya kemény tapintatúvá válik. A kórkép elnevezése Sialolithiasis.
Kezelés: a nyálkővel elzárt kivezetőcsőből a kő bizonyos esetekben nyomással, vagy vékony szondával eltávolítható. Ha a kő túl mélyen helyezkedik el műtéti úton lehet eltávolítani. Ez esetben is fontos a megfelelően végzett szájápolás.
Szerző: Zombor Judit DE-FOK III. éves hallgató