Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

3.0 Beta

Az újabb roham kivédése

Bár a heveny szívroham kezelése az utóbbi évtizedben jelentősen fejlődött és a halálozás nagymértékben csökkent, a kórházból távozó betegek kockázata az újabb szívinfarktus kialakulására változatlanul nagyobb, mint az átlag népességé. Különösen fokozott a veszély akkor, ha az infarktus létrejöttében szerepet játszó veszélyeztető tényezők változatlanul fennállnak a szívrohamot követően is, vagy ha a beteg nem részesül megfelelő védő hatású gyógyszeres kezelésben.

Ezért ma minden szívinfarktust elszenvedett beteg számára szükséges biztosítani azt a hatékony másodlagos megelőző (szekunder prevenciós) kezelést, amely bizonyítottan javítja az életminőséget és növeli az életkilátásokat. Ezen stratégiának az alapelemei a következők:

1. A kockázati tényezők megszüntetése:

 

- a dohányzás elhagyása

- zsírszegény diéta, szükség esetén vérzsír csökkentő gyógyszeres kezelés

- a magas vérnyomás kezelése

- a túlsúly és az elhízás megszüntetése, az ideális testsúly elérése

- a rendszeres testmozgás

 

2. Bizonyítottan védő hatású és az érelmeszesedést gátló gyógyszerek alkalmazása:

 

• Aszpirin

• Béta-blokkoló

• ACE-gátló

• Vérzsír csökkentő kezelés

Miért, és meddig kell szednünk a gyógyszereket?

 

A kockázat csökkentésére irányuló életmódbeli változtatások (dohányzás elhagyása, testmozgás, stb.) fenntartása hosszútávon (gyakorlatilag életfogytiglan) szükséges. Ugyanez igaz a gyógyszeres kezelésre is. Az aszpirin elsősorban a vér alvadékonyságát csökkenti és megelőzi a koszorúerekben a trombózis (véralvadás) kialakulását. A beta-blokkolók és az ACE gátlók a nem kívánatos ritmuszavarok és a szívelégtelenség kialakulása/rosszabbodása ellen védenek. A vérzsír csökkentő kezelés, elsősorban a koleszterinszint csökkentését jelenti. A koleszterin egy olyan zsírféleség, amely a szervezet különböző sejtjeiben normál körülmények között is jelen van. A probléma akkor keletkezik, ha a vérben felhalmozódó koleszterin érelmeszesedést (pl. koszorúér betegséget) okoz. Az érelmeszesedés során a koszorúerekben zsíros felrakódások (plakkok) alakulnak ki, amelyek veszélyeztetik a normal vérkeringést és megrepedésük infarktushoz vezethet. A vérzsír (koleszterin) csökkentéshez zsírszegény diétát célszerű tartani és gyógyszeres kezeléssel (statinok) gátolni kell a koleszterin májban történő képződését. Lehetséges a koleszterin szint csökkentése a belekből történő koleszterin felszívódásának gátlásával is.

Az infarktust követően az esetek többségében nagy mértékű (kb. 50 %-os) koleszterin csökkentésre van szükség, aminek az eléréséhez a diéta és a kombinált gyógyszeres kezelés (a koleszterin képződés és a koleszterin belekből történő felszívódásának a gátlása) az egyik legbiztonságosabb módszer.

Rendszeres ellenőrzés és gondozás

Koszorúér betegség fennállása esetén a betegeknek rendszeres orvosi ellenőrzésre kell járniuk, aminek időtartama állapotuktól függően változik (egy-két hónaptól fél-egy évig). Igen lényeges, hogy maga a beteg is figyelje panaszai jellegének, erősségének változásait, és szükség esetén azonnal jelentkezzen kezelőorvosánál. Fontos, hogy a beteg a gyógyszereit pontosan, az orvos utasításai szerint szedje, és megkérdezése nélkül ne változtasson az adagolásukon, és ne hagyja abba szedésüket. A koszorúér betegség gyógyításának hosszú távú sikere, sokszor maga a beteg élete is a jó orvos-beteg együttműködésen múlik.

Bár a betegség alapjául szolgáló érelmeszesedés folyamatát általában teljesen megszüntetni nem tudjuk, az anginás rohamok gyakoriságát és erősségét gyógyszeres kezeléssel, katéteres kezeléssel vagy műtéttel legtöbbször eredményesen csökkenthetjük. Rendszeres orvosi ellenőrzés mellett, a kockázati tényezők lehetőség szerinti kiiktatásával, a hatékony kezelési eljárásoknak köszönhetően a legtöbb koszorúérbeteg ma már teljes értékű életet élhet.

Forrás: DEOEC Kardiológiai Intézet www.debkard.hu

 

 

Belépés

Látogatók

Oldalainkat 138 vendég és 0 tag böngészi

Rovatszerkesztők:

Dr. Szomják Edit

belgyógyász, angiológus

Dr. Végh Judit

belgyógyász, kardiológus