Amanita_muscariaAz emberek nagy részében talán indokolatlan félelmek élnek a gombák fogyasztásával kapcsolatban, ennek ellenére évről évre mégis tragikus végű gombamérgezésekről értesülhetünk.
A gombák, a növényekhez hasonlóan számos, különféle, erős biológia aktivitású vegyületet tartalmaznak, ezek egy része az emberi szervezetre mérgező (toxikus) de vannak köztük gyógyhatású vegyületek is. A köztudattal ellentétben a kalapos gombáknak mindössze 3%-a mérgező, ami kevesebb mint a mérgező növények aránya. Gombamérgezések esetén a halálesetek 90%-áért az Amanita phalloides az-az a gyilkos galóca más néven a kalapos halál, a halál angyala felelős, kezelés nélkül magas 30-90%-os, gyermekeknél 50%-os a halálozás, fokozott veszélynek a kisgyermekek, és a gombaszedők vannak kitéve.

 


A gyilkos galóca mérgezés első leírója Euripides volt (Kr.e. 450), aki feleségét és 3 gyermekét vesztette el a mérgezés miatt.
Mindezek ellenére javasolt az „erdő húsának" nevezett vadon termő ehető gombák fogyasztása, hiszen fehérjéinek összetétele hasonlatos az állati fehérjékhez, emellett nagyobb mennyiségben káliumot, foszfort, D-vitamint tartalmaznak, viszont igen alacsony a kalória értékük (150-500Kcal/kg), kitin tartalmuk azonban nehezen emészthetőek.

Ahhoz, hogy elkerüljük a mérgezést ismernünk kell a gombaszedés és fogyasztás szabályait:
Mindenkinek ismernie kell a gyilkos galócát, hiszen a halálesetek döntő többségéért ez tehető felelőssé.

A saját szedésű gombát mindig meg kell vizsgáltatni gombaszakértővel!

A gombaszedéshez mindig kosarat vagy papírzacskót használjunk, de soha se használjunk műanyag dobozt -, zacskót ezekben ugyanis a gomba befülled, gyorsan romlik, összetörik felismerhetetlen lesz.
Házalótól sose vegyünk gombát!
A piacon csak engedéllyel rendelkező árustól, engedélyezett tételből vásároljunk
vadon termő gombát!
Ne higgyünk semmiféle gombafogyasztással kapcsolatos babonában (a csiga rágta biztosan ehető <= a gyilkos galóca mérge pl. csak a melegvérű élőlények számára ártalmas)!
Csak a friss, egészséges termőtest alkalmas fogyasztásra, sérült, öreg, penészes
gomba betegséget okozhat!
Ne fogyasszunk nyersen gombát!
A kész gombaételt hűtőszekrényben se tároljuk egy napnál tovább!

A friss termőtestek két-három napig tárolhatók hűtőszekrényben.
Kisgyermeknek és érzékeny gyomrúaknak ne adjunk gombaételt!

Ha a tünetek a gombafogyasztást követő 12 órán túl jelentkeznek, azonnal hívjunk

mentőt!

Érdemes azt is tudni, hogy az ehető és betegséget okozó gombák szezonális előfordulása közel azonos, a gyilkos galóca például még novemberben is fellelhető, de légyölő galócát akár decemberben is szedhetünk.

 

 


A gombamérgezés tünetei:


A gomba fogyasztása és a tünetek megjelenése között eltelt (lappangási) idő széles skálán mozog, 15 perc ugyanúgy lehet, mint 17 nap. A tünetek adott gombafajra jellemzőek, mégis a leggyakrabban heves hányás, hasi fájdalom, hasmenés észlelhető, amely a só-, és folyadékveszteség miatt gyorsan kiszáradáshoz vezet, emellett gyakori az izzadás, verejtékezés, kipirulás, szapora pulzus, szédülés, fejfájás is, súlyosabb mérgezéseknél máj-, veseelégtelenség, valamint központi idegrendszeri károsodás is kialakulhat.

A gombamérgezés kimenetele függ a mérgezett életkorától (főleg a testtömeg miatt), egészségi állapotától, az elfogyasztott mérgező gomba mennyiségétől, eloszlásától az
elfogyasztott ételben, valamint a mérgező gombában lévő méreganyag mennyiségétől
(ez függ földrajzi régiótól, a gomba életkorától, időjárástól).

A leggyakoribb mérgezési típusok, az azokat előidéző mérgező gombák és ehető párjaik

 

Susulyka, vagy muszkarin tipusu mérgezés (muszkarin szindróma)

téglavörös susulykaA légyölő galóca muszkarin anyagáról kapta a nevét, rövid lappangási idő (15 perc-2 óra), főleg susulykák és tölcsérgombák okozzák, ritkán halálos kimenetelű
Tünetek: izzadás, remegés, nyáladzás, hányás, a pulzus lassul, pupilla szűkül, vérnyomás csökken, kialakulhat légszomj és látászavar.
Hatóanyaga a muszkarin, ellenszere az atropin.
Előidéző fajok: téglavörös susulyka, tölcsérgombák, légyölő galóca

Párducgalóca tipusú mérgezés (pantherina szindroma)

parducgalocaRövid lappangási idő (15 perc-2 óra) elteltével alkoholmámorhoz hasonló tünetek
(felfokozott érzelmi állapot, vitustánc, heves beszéd, időérzékelési zavar) jelentkeznek, nálunk főleg párducgalóca okozza, révületkeltő szerként is használják
(sámánok), egy kiadós alvás után a beteg tünetmentesen ébred.
Hatóanyaga: g-aminovajsav analóg vegyület, a gomba-atropin, kezelése tüneti,
Előidéző fajok párducgalóca, légyölő galóca.

Pókhálósgomba típusú mérgezés (orellanusz-szindróma)

Mérges pókhálósgombaNagyon hosszú lappangási idő (2-17 nap), súlyos vesekárosodás alakulhat ki, főleg a mérges pókhálósgomba okozza, ritkán halálos kimenetelű is lehet.
Tünetei: étvágytalanság, fáradékonyság, fejfájás, szomjúság, láz, hányinger, hányás, hasmenés, izületi- és izomfájdalmak, fokozott vizelés, veseelégtelenség
Hatóanyaga az orellanin, mely UV-fluoreszcenciát mutat, így kimutatható gomba-, vese metszeten és vizeletben is.
Kezelése során a vese tüneti kezelése, súlyos esetben dialízis, veseátültetés
Előidéző fajok: rókaszínű-, narancsvörös-, okkersárga pókhálósgomba

A gyilkosgalóca mérgezés jellemzői

gyilkos galócaLappangási idő: 6-24 óra, tünetek nincsenek, de a méreg már felszívódott (48 órán belül a vérből eltűnik, 6 óra alatt a 85%-a)
Ezt követi a gyomor-bélrendszeri fázis:hasi görcsök, hányinger, hányás, hasmenés, ennek szövődményeként a sav-bázis és elektrolit háztartás zavara alakulhat ki, a beteg kiszárad, alacsony a vérnyomása, rendkívül elesett az általános állapota.
A következő fázisban észlelhetőek a máj-, és veseelégtelenség tünetei, megemelkedik a vérben az epefesték és a salakanyag szint, a végső fázisban (2-4 nap elteltével)
progresszív máj és veseelégtelenség, sárgaság, véralvadási zavar, alacsony vércukor értékek, súlyos sav-bázis egyensúly zavar, központi idegrendszeri tünetek, veseelégtelenség alakul ki, többszervi elégtelenség miatt bekövetkezik a halál, ha nem kezdődik el a beteg mielőbbi adequat kezelése.