Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

3.0 Beta


fajdalomA vakbélgyulladás (appendicitis) igen gyakori kórkép, különösen a 10-30 éves korosztályt érinti. 100 emberből 7 élete során átesik ezen a betegségen. Bár az időben észlelt és ellátott esetek többsége gyorsan gyógyul, a folyamat előrehaladtával súlyos állapot alakulhat ki belőle, ezért vakbélgyulladás gyanúja esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni.



anatomia_1
A magyar elnevezés nem teljesen helytálló, hiszen bár a kórfolyamatnak helyileg köze van a vakbélhez, valójában a féregnyúlvány (appendix) heveny gyulladásáról van szó. A vakbél a vékony- és vastagbél találkozásánál található vakon végződő tasak, a féregnyúlvány pedig ennek a tasaknak a csökevényes kitüremkedése. Falának szerkezete a vastagbélével egyezik meg, annál azonban jóval vékonyabb, rétegeiben pedig az immunrendszer sejtjei által alkotott nyirokszövet foglal helyet. A normál immunológiai funkciók fenntartásában viszont vajmi kevés szerepe van, ezt az is mutatja, hogy az életkor előrehaladtával ez a nyirokszövet fokozatosan eltűnik falából.
Normálisan a vakbél a féregnyúlvánnyal együtt a jobb oldali csípőlapátban fekszik - tehát kívülről nézve a has jobb alsó része. A magzati fejlődés során azonban a has más régiójából „vándorolnak" ide, és ez a mozgás zavart szenvedhet, emiatt a hasüregen belül szinte bárhol megtalálhatóak lehetnek.

A vakbélgyulladás pontos oka valójában ismeretlen. Annyi bizonyos, hogy a féregnyúlvány ürege - lumen - valamilyen oknál fogva elzáródik, ez fogja okozni a belekben normálisan is termelődő bélnedv - nyák - pangását. Az elzáródást általában úgynevezett faecoltih ('fekolit) okozza, amely tulajdonképpen elmeszesedett, megkövült széklet. Képződésében szerepet játszhatnak növényi rostok, vagy magok, azonban a klasszikus nézet, mely szerint a gyümölcs magja szorul bele a féregnyúlványba, nem állja meg a helyét. Az appendix üregét elzárhatja még daganat, vagy a bélrendszerbe kerülő paraziták - bélférgek, ez azonban csak ritkán fordul elő.
Miután az üreg elzáródott, a folyamatosan termelődő, pangó bélnedv egyre nagyobb nyomással feszül a falnak, miközben a bélben normálisan is jelen lévő baktériumok elszaporodnak benne, és a nyákot gennyé változtatják. A feszülő fal fogja okozni a hasi fájdalmakat. A falban futó artériák fokozatosan összepréselődnek, végül a fal a tápláló vér hiányában elhal, kilyukad - perforál-, a benne található genny pedig a has ürege felé kiürül. Szerencsés esetben a perforálódó appendixet a környező szervek, szövetek elzárják a has ürege elől, és a folyamat nem terjed tovább. Ha ez nem következik be, a genny szétterjed a hasüregben, a hashártya kiterjedt gyulladását okozva ezzel, és a veszélytelennek tűnő kórképből egy életveszélyes állapot alakul ki.
A klasszikus tünetek a kezdetben nem körülhatárolható, vagy a felhasba sugárzó fájdalom, melyet émelygés, hányinger, hányás és étvágytalanság kísérhet. Felléphet hasmenés vagy székrekedés is, és szinte mindig jelentkezik láz vagy hőemelkedés. A fájdalom néhány óra múlva a has jobb alsó részébe húzódik. Jellemző lehet, hogy a beteg fekvő helyzetben felhúzott lábakkal enyhít fájdalmán. Ha a beteg nem fordul időben orvoshoz, és az appendix fala átlyukad, a fájdalom átmenetileg enyhül, hiszen a fal feszülése megszűnik. Ezt a beteg a gyógyulás jelének is tekintheti, nem is sejtve, hogy betegsége éppen egy súlyosabb stádiumba lépett.
A féregnyúlvány azonban a fent említett módon nem mindig tipikusan a jobb alhasban helyezkedik el, így a fájdalom szinte akárhol felléphet. Az ilyen esetek nem túl gyakoriak, makacs hasi fájdalom esetén azonban mindig gondolnunk kell vakbélgyulladásra, hiszen elhanyagolt esetben súlyos következményei lehetnek. Terhes nőkben szintén komplikáltabb a helyzet, hiszen a növekvő magzat a hasi szerveket fölfelé, a mellkas irányába tolja, így gyakran látni bordaív alatti fájdalomtól szenvedő appendicitis-es kismamát.
Különösen figyelemmel kell lenni kisgyermekek vakbélgyulladása esetén. Náluk ugyanis az immunrendszer még nem eléggé fejlett, így a gyulladásra adott válasz sem annyira karakterisztikus, gyakran csak hányás, és hőemelkedés figyelmeztet a fenyegető veszélyre. Náluk a perforáció veszélye is nagyobb, mint a fiatal felnőtt szervezetben.Hasonló a helyzet idős embereknél is, ahol a korral természetes módon gyengülő immunrendszer miatt sokszor hiányoznak a klasszikus tünetek, mint a láz, és a hányás, viszont valamilyen szintű hasi fájdalom szinte mindig fennáll. Sajnos a vakbélgyulladás többnyire a legyengült, idős szervezetben jár komplikációval, végső esetben pedig a beteg halálával.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a jobb alhasi fájdalom más kórképek tünete is lehet, így nőkben a petefészek vagy a méh járulékos képleteinek betegségei, méhen kívüli terhesség, de akár egy egyszerű tüszőrepedés - ovuláció - is okozhatja. Szintén előfordulhat a tipikus fájdalom húgyúti fertőzésekben, vagy a Crohn betegség által okozott vékonybélgyulladásban is - ileitis terminalis -.
Vakbélgyulladás gyanúja esetén ultrahang elvégzése kötelező, ez leginkább más betegségek kizárására alkalmas. Kétes eredmény esetén CT vizsgálat lehet döntő, elvégzése azonban nem rutinszerű. Vérvizsgálat során magas fehérvérsejt-számot, és az általános gyulladásos paraméterek pozitivitását észleljük, úgy mint gyorsult süllyedés, emelkedett C reaktív protein (CRP).
hegAz appendicitis biztos diagnózisa többnyire egyet jelent a műtéttel, tehát a gyulladt féregnyúlvány eltávolításra kerül - appendectomia-. Az eljárás az ún. McBurney féle rácsmetszésből a jobb alhas bemetszésével történik. Ez a feltárás viszonylag kíméletes, hiszen egyrészt a has izmait nem vágjuk át, hanem az izomrostok mentén választjuk szét, másrészt általában a bőrön ejtett metszés sem nagyobb 6-7 cm-nél, így gyors felépülés és jó kozmetikai eredmények érhetők el. Pontosan emiatt lehetséges, hogy bár bizonyos helyeken rutinszerűen alkalmazzák, a minimálisan invazív eljárások (kulcslyuksebészet) nem hódítottak teret az appendectomia kivitelezésében. Jól alkalmazhatóak viszont olyan esetekben, amikor a vakbélgyulladás diagnózisa nem biztos, esetleg fenn áll méhen kívüli terhesség, endometriosis... lehetősége, hiszen így megkímélhetjük a beteget a felesleges hasfali metszéstől. Amennyiben pedig gyulladt appendixet találunk, azt a kulcslyuksebészet eszközeivel még mindig eltávolíthatjuk.
Fennáll az a lehetőség is, hogy a vakbélgyulladás diagnózisát biztosnak véljük, a has megnyitása után azonban ez mégsem igazolódik be. Ilyenkor is javasolt a féregnyúlvány eltávolítása. Ennek a szerepe abban áll, hogy a tipikus alhasi heg általában mind a beteg mind az orvos számeltavolitottára egyet jelent azzal, hogy korábban az appendix eltávolításra került. Így ez később fontos tényező lehet egy hasi fájdalom eredetének vizsgálatában (Tehát a vakbélgyulladást már ki lehet zárni, hiszen appendectomia történt).
Amennyiben a beteg nem kerül időben a műtőasztalra, és a gyulladás kiterjed a hashártyára - peritonitis-, mindenképpen középmetszésből -median laparotomia - végezzük a has feltárását, és a gyulladt féregnyúlvány eltávolítása után a hasüreget többször átmossuk, a hasüregbe pedig a termelődő váladékok, véralvadék és egyéb szövetnedvek elvezetésére dréncsöveket helyezünk. Ezeket csak néhány nap után távolíthatjuk el. A műtéti terápia kiegészítéseként a beteg infúzióban antibiotikumot is kap. Az ilyen szövődményes esetekben azonban az időben észlelt, és kezelt vakbélgyulladáshoz képest jóval nagyobb a műtéti kockázat és halálozás aránya is.



Rovatszerkesztő:

Bardóczi Ádám


DEOEC ÁOK
orvostanhallgató

Belépés

Látogatók

Oldalainkat 156 vendég és 0 tag böngészi