Egyes kutatók szerint a 21. század egyik leggyakoribb betegségévé növi ki magát a depresszió. Magyarországon 400 000 súlyosan depressziós beteg van, de csak töredéküknél ismerik fel a betegséget. Nem is olyan meglepő ez, hiszen korunk rengeteg kihívás elé állítja az emberiséget: gazdasági válság, járványok, szegénység, munkanélküliség és még lehetne sorolni. A társadalom ezekre a nehézségekre az egyes tagjainak részére nem ad megfelelő, vagy legalább elégséges segítséget. Az emberek nem tudják terheiket megosztani senkivel. Lecsökkent a társasági klubok, szervezetek száma, vallások háttérbe szorultak, a családok tönkremennek, nem marad az emberek kezében semmilyen támasz, kapaszkodó. Ezért egyre nő a depressziós betegek és az ebből adódó öngyilkosságok száma napjainkban.

A krónikussá vált szomorúság, ingerültség, levertség tulajdonképpen már kezdődő, esetleg kialakult depresszió. A szaktudósok vitatkoznak, hogy a depressziót az emberi szervezet kémia háztartásában bekövetkezett rendellenesség okozza vagy a kémiai zavarok a depresszió eredménye, de valószínűbbnek tűnik az utóbbi megoldás. Az viszont tény, hogy ezt a fajta hangulatzavart számos neuroendokrin, elektrofiziológiai és neuroanatómiai elváltozások kísérik. A hormonháztartás zavart szenved, bizonyos stresszhormonok szintje emelkedetté válik. A depressziós epizód egyik leggyakoribb tünete az alvászavar. Az elalvás időtartama megnyúlik, mélysége és hatékonysága csökken. Strukturális változások mutattak ki a limbikus rendszerben, a hipotalamuszban.

A depresszió összetett megjelenést mutat. Néhány jellegzetes tünetek:
- levertség, nyomott hangulat, munkaiszony,
- elhanyagolt külső, délig-alvás, testi-lelki lelassulás,
- szétszórtság, összpontosítás hiánya
- élet-értelmetlenség, halálvágy
- el nem végzett, mindig másnapra halasztott feladatok
- fáradékonyság, fokozódó fáradtság érzés, majd teljes kimerültség, ugyanakkor álmatlanság
- étvágytalanság, emberundor, kommunikációs nehézségek
- túlérzékenység (zajérzékenységgel párosultan)
- mindent magára vonatkoztató, már-már kényszeres gondolkodás- feszültség, ingerültség, ki-ki robbanó agresszivitás, majd ezt követően önvádba süppedés.
- vegetatív tünetek jelennek meg: mellkas, has, gerinc, fej fájdalmak

A tünetek megjelenése és súlyossága egyéntől függő.

A kezelést minél hamarabb el kell kezdeni, és mivel krónikus betegségről van szó, gyakran életre szóló. Enyhe depresszióban javasolható, középsúlyos és súlyos depresszióban szükségszerű a gyógyszeres kezelés. Enyhe depresszióban a pszichoterápia javallt inkább. Ez lehet csoportterápia, támogató terápia, pár és családterápia. Érdekes kezelési módszer az alvásmegvonás. Az antidepresszív hatás azonnali, de csak rövid ideig tart, kiegészítő kezelésként alkalmazzák.