STROKE rizikóA sztrók (angolul stroke) a harmadik leggyakoribb halálok a nyugati társadalomban. Népbetegség. Magyarországon a stroke-kal kapcsolatos halálozás a nyolcvanas évek elején, mintegy húsz évig tartó állandó, évi 2% körüli emelkedést követően 220/100.000-es értékkel tetőzött, majd jelenleg mintegy 30%-os csökkenést követően 150/100.000 körül van. Ugyanezen időszakban, 1968 és 1990 között az USA-ban évente 7%-os csökkenést regisztráltak. A csökkenés okai főleg a kezelés minőségében való változás, és a rizikófaktorok csökkenésével magyarázható. Minden betegségen hangsúlyozzuk az elsődleges megelőzés fontosságát, itt ez kiemeltem fontos, hiszen gyakran már az első inzultus maradandó tünetet hagy maga után súlyos terhet rakva, mint az egyén, mint a társadalom nyakára. Ebben a cikkben a legfontosabb rizikófaktorokról írok, és arról, hogyan kerülhetjük el a sztrókot.

 

 

 

A legfontosabb befolyásolható rizikófaktorai az agyi inzultusnak a magas vérnyomás, a pitvarlebegés (fibrilláció), magas koleszterin szint, a cukorbetegség, dohányzás ( aktív és passzív), masszív alkoholfogyasztás, drog használat, testmozgás hiány, elhízás, és az egészségtelen táplálkozás.

Magas vérnyomás

 

A sztrók kialakulásában 35-50 százalékban felelős a magas vérnyomás. A tanulmányok azt sugallják, hogy minimális vérnyomás csökkentés ( 5 Hgmm szisztolés 2-3 Hgmm diasztolés ) 40% százalékkal csökkentené a sztrókok számát.
Megelőzés: Járjunk rendszeresen orvosi kivizsgálásra, ha magas a vérnyomásunk, változtassunk az étkezési szokásainkon (kevesebb kávé, sószegény ételek), szedjünk rendszeresen a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket, szerezzünk be vérnyomásmérőt, és napi rendszerességgel ellenőrizzük, naplóba jegyezzük be a mért értékeket.

 

Pitvarfibrilláció

 

A pitvarlebegés legfőbb ismérve a szabálytalan pulzus. A szív „össze-vissza ver". A szabálytalan ritmus jelentősen csökkenti a keringés hatékonyságát, mivel a pitvarfibrilláció során a pitvarok nem képesek hatékony összehúzódásra, így a vér, mintegy passzívan áramlik rajtuk keresztül. A lakosság 1-2 százalékában fordul elő. Minden évben 5% esélye van a pitvarfibrillálóknak, hogy gutaütésük legyen.
Megelőzés: A pitvarfibrillációra hajlamosító betegségek karbantartása, gyógyítása megelőzheti a ritmuszavar kialakulását. A páciensnek érdemes a koffein, és az alkoholfogyasztást kerülnie, mivel nagyon gyakran ezek az élvezeti szerek provokálhatják a ritmuszavar megjelenését az arra hajlamos egyéneknél.

 

Vérzsírok

 

A vérzsírok kóros szintje fontos tényezője az agyi érelmeszesedésnek, ami az agylágyulásnak (agyi infarktus) a legfőbb oka. A vérzsír csökkentő gyógyszerek ( sztatinok) szedése a tanulmányok szerint 15%-kal csökkenti a sztrók rizikóját.
Megelőzés: A vérzsírszint rendszeres mérése irányadó. Kiugró értékeknél a koleszterin és trigicelid szint csökkentése gyógyszeresen történik. A magas vérzsírszintek csökkenthetőek a táplálkozási szokások változtatásával is. Csökkentsük az állati zsírok használatát. Kerüljük a magas koleszterin tartalmú ételeket: tojás máj stb. (Egy tojás tartalmazza napi koleszterin szükségletünk több mint 70 százalékát!)

 

Cukorbetegség

 

A cukorbeteg paciensek esélye a sztrókra 2-3szor magasabb, és a bajt csak fokozza, hogy gyakran ezek a betegek vérnyomása és vérzsír szintje is magas. Míg a 75 év feletti cukorbetegek között 1,6-szeres kockázatnövekedést találtak, a 30-44 éves korúak között ez 5,6-ra emelkedik. Mivel a fiatalabb 2-es típusú cukorbetegek esetében kiemelkedően nagy az agyi érbetegség kockázata, maximális intenzitású érrendszeri kezelést igényelnek.

 

Megelőzés: Rendszeresen járjuk a háziorvoshoz, ahol elvégzik a vércukorszint megfeleő mérését. Cukorbetegeknek: maga a jól karbantartott cukorbetegség nem rizikófaktór, a veszély elsősorban a kiugró, és/vagy magas (rosszul beállított) vércukrok jelentik.

 

Étkezés és anyagcsere

 

A helyes étkezés, és különösképpen a Mediterrán diéta, képes a sztrók kockázatát a felére csökkenteni.
A Homocisztein egyik fontos ágense az érelmeszesedésnek, ezáltal a populáció nagy hányadában hozzájárul a sztrók kialakulásához. Több új tanulmány eredményeként kijelenthető, hogyha rendszeresen folsavat szedünk, ami csökkenti a homocisztein szintet, csökkentheti a sztrók rizikóját!

 

Megelőzés: Koleszterinszegény, sok halat és zöldséget , kevés sertéshúst tartalmazó diéta. Sómegvonás, sertészsír helyett olivaolaj. Folsav, esszenciális vitaminok, zsírsavak megfelelő bevitele.